Bayer Antal
Batman visszatért (már megint)
Pár hónappal ezelőttig azt hittük, ezúttal még hosszabb ideig kell nélkülöznünk a Denevérember magyar nyelvű kalandjait, hiszen a legutóbbi kötetek (Hush szíve, illetve a Supermannel közös Abszolút hatalom) 2011-es megjelenése óta a jogtulajdonos DC Comics jelentősen megnehezítette a kiadás feltételeit. Aztán egyszer csak jött az örömhír: májustól ismét lesz Batman, ráadásul újságos terjesztésben.
A bravúr a „konkurens” Marvel-szuperhősök kalandjait is megjelentető Kingpinnek köszönhető. A kéthavi lap koncepciója nagyjából megegyezik a 2001 végén megszűnt Superman és Batmanével, amennyiben az éppen aktuális Batman-kaland mellett egy másik történet is fut folytatásokban, méghozzá elsőként az egy kötet erejéig már megismert Ragadozók (Birds of Prey).
De beszéljünk inkább arról, hogy hol veszi fel a fonalat az új magyar nyelvű Batman. Nos, időben ezúttal nem is történt nagy ugrás, hiszen az első sztori eredeti megjelenése valamivel meg is előzi a Hush szívét – csakhogy az író személye garanciát jelentett arra, hogy most valami egészen más következzen.
Grant Morrison első Batman-történetei (a nálunk is megjelent Arkham Elmegyógyintézet és a Gothic) még abban a korban születtek, amikor a „brit invázió” egyik fenegyerekeként nyilvántartott íróra csak elvétve bíztak fősodorbeli címeket, hiszen a Doom Patrol flúgossága igazolta, hogy nincs az az egyszerű koncept, amit ne tudna ezer irányba ráncigálva a feje tetejére állítani. Jó tizenöt évvel később azonban már megváltozott a helyzet. A szuperhősös képregények olvasóközönsége átlagosan jó tíz évet öregedett, érettebbé, bár egyben zártabbá is vált, és az X-Mennel, majd az All-Star Supermannel Morrison bizonyíthatta, hogy bár a fantáziája nem kopott meg, képes fegyelmezetten tartani magát a főbb szerkesztői elvárásokhoz.
Ahogy az tulajdonképpen várható is volt tőle, az első új Batman-történetfolyamban bombát robbantott: kiderül, hogy Bruce Wayne-nek van egy fia, aki már nem is olyan kicsi, és akit az anyja kőkemény testi-lelki kiképzésnek vetett alá. Damian Wayne karaktere igen hamar meg is osztotta a Batman-rajongókat. Sokan üdvözölték a remek újítást, legalább ugyanannyian viszont a pokol fenekére kívánták a (szándékosan) idegesítőnek megírt kölyköt. Ezt a történetet olvashatják hát mostantól magyarul is – és bár a történéseket angol nyelven követők már azt is tudják, hogy mi lett Morrison hosszú, több éven át szőtt ciklusának a vége, a magunk részéről csak üdvözölni tudjuk a választást.
Batman. Színes, irkafűzött, 48 oldal, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Kingpin.
EpicLine: félévi bizonyítvány
Magyarország egyetlen, kizárólag új magyar képregényeket tartalmazó havilapja jogosan büszke eddigi teljesítményére, hiszen már most rekordernek számít hét, illetve mire ezek a sorok megjelennek, nyolc hónapos élettartalmával. Mi több, már bővülési tervekről is szó esik, így hát úgy tűnik, lehet örülni, az EpicLine gyökeret vert. Ez már önmagában is teljesítmény a szűkös körülmények között, de azért érdemes egy kicsit mélyebben is elemezni.
A tények röviden: a hét számban öt sorozat indult el, ezek közül a Busók hat, a Fekete Holló három, a Szekerce és Szemerce és a Gor láncai két-két, a Vadregény pedig egy alkalommal szerepelt.
A legfőbb pozitívum, hogy a lap meg tudott maradni az újságos terjesztésben, ami nyilván azt jelenti, hogy megtalálta a fennmaradásához elégséges olvasóbázist (pontos számot nem tudunk, de ezer alatt van). Szintén plusz pont, hogy változatlanul megjelenési lehetőséghez juttat fiatal alkotókat. Nem lebecsülendő, hogy tartja magát az eredeti elképzeléshez, a történetek rotálásával biztosítva, hogy minden időben elkészüljön.
Kevésbé biztató, hogy továbbra is csak a nagyobb újságosoknál kapható a lap, ami gátat szab a példányszám növelésének, így félő, hogy nem fog tudni kitörni egy szűkebb körből. Kevéssé látszik teljesülni az a meghirdetett cél is, hogy a fiatalabb közönséget szólítsa meg: a Gor láncait tartalmazó lapszámokat eleve korhatáros karikával látta el a szerkesztőség. A rotációból következően az egyes történetek két-három havonta folytatódnak, márpedig a kisebbek a legkevésbé türelmesek, nagyon nem jó, hogy ilyen hosszú időt kell várniuk két epizód között, nem tud kialakulni a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen kötődés.
A kezdeti osztatlanul lelkes támogatás és bizalomszavazás után egyre inkább érzékelik a gondokat a szakkritikusok is. Többen is szóvá tették, hogy jobb lenne gyorsabban pergetni az eseményeket, valamint pontosabban meghatározni a célközönséget. A szerkesztőség egyelőre köszöni szépen a jó tanácsokat, de kitart a saját elképzelése mellett. Ez szíve joga, és a legjobbakat kívánjuk nekik. Reméljük, idővel lesz rá okunk, hogy aggodalmaink csökkenjenek.
EpicLine. Színes, irkafűzött, 32 oldal, megjelenik havonta. Kiadó Tálosi András/5 Panels.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/05 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11946 |
