Alföldi Nóra
Az Amélie rendezõje ismét rátalált egy rendhagyó hõsre
Szinte mindennapos jelenség, hogy
egy-egy szerzõ pályáján eljön a pillanat, amikor rendkívüli emberek történetét
érzi magáénak és szó szerint a szomszéd könyvesboltba megy egy kevéssé
hivalkodó, kacsingatós önportré erejéig. Biztonsági játéknak tûnik ez, hiszen
el lehet bújni egy kész karakterekkel teletûzdelt, meghatározott
cselekményszálú adaptáció mögé, amelyben (jó esetben) a fõhõs megtestesíti mindazt,
amit a rendezõ képvisel – kevésbé szerencsés esetben azonban csak vizuális
truvájok erejéig merül ki a megfilmesítési szándék. Mindenesetre az kétségtelen,
hogy jó döntés, ha mindenkét fél, alkotó és nézõ azonosulásának tárgya egy
gyerek, akinek naivitása, rácsodálkozása a világra mindent elbír, kacska monológjait
bármikor el tudja sodorni a történet, és nyilván sajátságos fantáziavilágban
lebeg.
A szóban
forgó T. S. Spivet egy montanai ranchon, idilli bio-környezetben élõ 10 éves
kisfiú, legkisebb gyermek az elszigetelt, bájosan bolond családban. Anyukája
rovartudós, ennek megfelelõen az agilis intellektust képviseli a családban,
apukája igazi skanzen-cowboy, aki 100 évvel késõbb született a kelleténél. Nem
mintha világos lenne, hogy pontosan mikor is játszódik a történet, még a
kortárs vonalat képviselõ hisztis kamasznõvér sem tudja elárulni az idõt és a
teret, annyi biztos, hogy valahol és valamikor a vadnyugaton kezdõdik minden.
T.S. csodagyerek, steampunk
találmányait rendszeresen leközli egy tudományos folyóirat; inkább anyja vére, de
mindenekfelett szöges ellentéte ikertestvérének, aki apja nyers-cowboy
megfelelõje. A családi leosztás tehát világos, a paradicsomi lét a testvér
halálával borul fel, majd T.S. feltalál egy örökmozgó energiatermelõt, amelynek
apropójából díjat kap a Smithsonian Múzeumtól. Az átadóra Washingtonig kell
mennie, T.S. nem sokat habozik, összepakolja néhány játékát, rövid levelet
hátrahagyva, felpattan a Union Pacific menetrendszerûen közlekedõ tehervonatára
és magányosan elindul hogy átszelje a pusztaságot.
A T. S. Spivet különös utazása hagyományos
gyerek-kaland a javából, az abszolút szabadságot megelevenítõ melankolikus road-movie
ígéretével, amelyben minden nézõi vágy teljesül, amennyiben csupán kedves
kalandfilmre van igény. Jeunet jellegzetesen harsány stiláris furmányai azonban
kicsit lejjebb ülepednek, annak ellenére (vagy épp azért), hogy a rendezõ
keresve se találhatott volna jobb alapanyagot Reif Larsen azonos címû
regényénél, amely vegyes technikája miatt szinte ordított érte, hogy egy erõs
vizuális világgal rendelkezõ rendezõ vigye vászonra. Elméletben ugyan minden
benne van, amit Jeunet alkotói ouvre-jét
végigtekintve jegyzetbe lehet szedni; a történetet átszövik a szolid sci-fi
elemek, amiket a játékos gyermeki elmén keresztül tükröztet le, és meghatóan
pedzegeti az idõ-idõtlenség kérdését. Sorjáznak a meseszerû elemek és
fantazmagóriák, miközben az ifjúkori zavarodottság nagy segítség az asszociatív
képek és zavaros idõviszonyban lévõ flashbackek anyagba szövésénél – mindez
igen tetszetõs kihívás egy olyan rendezõ számára, aki grafikus látványvilágáról
hírhedt és forgatókönyv helyett storyboardokat osztogat a stábjának.
Jeunet élénk
képzeletû szerzõ, de ezúttal manírjait letisztultan kezeli. Filmje az aprócska
mélységek mellett mindenekfelett egy családi trauma feldolgozásának története,
ám ezt a tényt olyan ügyesen és feszültséggel telítetten bújtatja a tõle
megszokott kézjegyekkel egyetemben, hogy a T.
S. Spivet különös utazása tulajdonképpen lehetne bárki más mûve is. Jeunet
mentségére szolgáljon, hogy ismét amerikai terepen mozog, ahol nem jó pont a
szerzõ harsány elõtérbe tolakodása – ki tudna ezzel kiegyensúlyozottabban
együtt élni, mint õ, aki karrierjének kezdetén, az Amélie-hisztéria elõtt a masszív Alien-franchise-ban bérmunkázott.
T. S. Spivet különös utazása (The Young and Prodigious T. S.
Spivet) – amerikai-francia, 2013. Rendezte: Jean-Pierre Jeunet. Írta: Raif
Larsen regényébõl Jean-Pierre Jeunet és Guillaume Laurant. Kép: Thomas
Hardmeier. Zene: Denis Sanacore. Szereplõk: Kyle Catlett (T.S.), Helena
Bonham-Carter (Dr. Calir), Robert Maillet (Hobo), Judy Davis (Jibsen), Julian
Richings (Ricky). Gyártó: Epithète Films / Tapioca Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 103 perc.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/10 55-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11928 |
