Magyar, 2014. Rendezte: Szász Attila. Szereplők: Kulka János, Szabó Kimmel Tamás, Kádas József, Lovas Rozi, Szikszai Rémusz. Forgalmazó: Fantasy Film. 76. perc.
Szász Attila nemrég bemutatott tévéfilmjét akár egy trilógia részeként is értelmezhetjük, melyet Bergendy Péter 2011-es A vizsgájával és Fazakas Péter 2013-as Szabadság – Különjáratával együtt alkot. Amint az kiderül, a filmeket nem a rendező személye köti össze, s nem is egy folytatásokban elmesélt történet, hanem a kor, amelyben játszódnak, a műfajiságuk és a forgatókönyvírójuk. A Szabadság – Különjárat 1956 nyarán, A vizsga 1957 telén, A berni követ pedig 1958 nyarán játszódik, és akár az „ötvenes évek-filmek” harmadik hullámaként is címkézhetnénk őket, azonban egy lényeges dologban különböznek azoktól a művektől, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, illetve a rendszerváltás környékén születtek: szerzői- helyett műfaji szemléletmóddal közelítenek a diktatúra működésének bemutatása felé. Köbli Norbert forgatókönyvíróé az érdem, hogy felismerte a korszak bel- és külpolitikájában azokat az elemeket – így például a mindenhol ellenséget sejtő államvédelmi szerveket –, amelyek köré jól működő műfaji történeteket, a hétköznapi embert kiszolgáltatott, életveszélyes szituációkba helyező thrillereket lehet felépíteni.
Ahogy a bűnügyi műfajok általában, úgy a thriller is alulreprezentált a magyar filmtörténetben, így Köbli munkássága úttörőnek számít, különösen ha figyelembe vesszük a korábbi kísérletek jobbára negatív fogadtatását, Dobray György Az áldozatától Köves Krisztián Károly Halálkeringőjéig. A berni követ (valamint A vizsga és a Szabadság – Különjárat) sikere elsősorban a jól alkalmazott műfaji sémáknak köszönhető: Köbli ügyesen keveri két alműfaj, a politikai paranoiathriller és a túszthriller elemeit. Előbbi érvényesül a nyitányban azzal, hogy a történetet több szálon indítja, s a berni magyarokat nem csak a követségen dolgozó kommunistákra és az azt elfoglaló szabadságharcosokra osztja, hanem a követség munkatársai közötti feszültséget is bemutatja, s az ebben a viszonyban rejlő izgalomkeltő- és fokozó lehetőségeket a film második kétharmadában zajló túszthriller során játssza ki. A túszthriller izgalmát a helyszínválasztás is fokozza, hiszen a nagykövetséget körülvevő svájci rendőrök nemcsak a túszok érdekében, hanem a nemzetközi jogszabályok tiltása miatt sem hatolhatnak be az épületbe. A szintén az utóbbi alműfajban elengedhetetlen szerelmi szálat pedig innovatív módon alkalmazza azáltal, hogy a nagykövetségen kívül nem a túszul ejtettek hozzátartozói, hanem az egyik túszejtő szerelme kap kitűntetett szerepet, ezzel is segítve a film elején antagonistaként felléptetett fiatalemberekkel történő azonosulást, mely elengedhetetlen a zárlat katarzisához. A berni követet a jó forgatókönyv mellett a színészek átütő erejű játéka, valamint Szász intelligens és a szó jó értelmében profi rendezése avatja minden idők egyik legjobb magyar tévéfilmjévé.
Extrák: werkfilm; audiokommentár Kulka János, Szabó Kimmel Tamás, Köbli Norbert és Szász Attila közreműködésével; előzetes.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11885 |
