Huber Zoltán
The Legend of Hercules – amerikai, 2014. Rendezte: Renny Harlin. Írta: Sean Hood, Daniel Giat és Giulio Steve. Kép: Sam McCurdy. Zene: Tuomas Kantelinen. Szereplők: Kellan Lutz (Herkules), Gaia Weiss (Hébe), Scott Adkins (Amphitrion), Roxanne McKee (Alkméne), Rade Serbedzija (Khiron). Gyártó: Millennium Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 99 perc.
A dagadó mellizmokra csatolt köpenyek különösen népszerűek az idei szezonban. A 300
tesztoszteron-esszenciájából újabb adag érkezik, Noé bárkát épít, Pompei katasztrófa-exploitation színhelye lesz – sőt nemsokára a Szikla is szandált húz a legendás félisten, Herkules bőrében. Ilyen látványos trendek esetén a fapados filmgyártók rakoncátlan élősködőkként tapadnak rá a nagyobb produkciók drága marketing-kampányaira, majd a premierek elé igazítva gyorsan piacra dobják a maguk Z-kategóriás verzióit. Ritka, bár korántsem egyedülálló eset, ha egy nagyobb hollywoodi stúdió is megpróbálkozik ezzel a módszerrel.
Renny Harlin nevéhez a 90-es évek olyan alapvetései kötődnek, mint a Még drágább az életed! vagy a legendás Függő játszma. Hollywood történetének legsikeresebb finn rendezője az elmúlt másfél évtizedben csendben beleszürkült a lejárt receptek mechanikus újrahasznosításába. Legújabb filmje a sword-and-sandal sikerek farvizén evez, a mű diszkrét báját így az elhasznált klisék gátlástalan halmozása jelenti. Az alkotókat nem zavarják az ismert mitológiai és a történelmi összefüggések, ha egy motívum vagy figura tetszik nekik, valahogyan beleillesztik a cselekménybe. A gonosz király és a trónra vágyó féltestvér szokásos cselszövései mellett a Gladiátor szintlépős karrier-verekedései mutatósak, illetve a partizán-megváltós, leánymentéssel kombinált bosszúfordulatai is szórakoztatók. A térhatásra kihegyezett lassítások és beerőszakolt látványelemek idegesítő manírjait leszámítva az eredetiség hiánya kimondottan mulatságos. Valódi bűnös élvezet vár tehát ránk, csak a mozijegyre és büfére költött összeg árnyékolja be az örömünket: ha az akciós kosarak mélyén bukkantunk volna a filmre, könnyen lehet, a peplum-trash egyik csúcsművét ünnepelnénk.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11855 |
