Mockler János
A noteszos gyilkost heveny autóbalesettel kórházba szállítják. Nekem már boldogult emlékezetű öreganyám is megmondta, csak kórházba ne kerülj, kisfiam, mert az a vég! Hiába, a régiek sokat tudtak. Mert mi történik szerencsétlen noteszossal? Nem beleesik az agya a kompjuterba? Így jár, aki nem vigyáz magára. Ám a noteszost nem kell félteni, hamar belakja a csúcstechnológiát. Szerez egy újabb telefonos füzetet, és újfent régi szenvedélyének hódol, sorra kinyírva a benne szereplő számok tulajdonosait. A géplakó mindenre képes, bekapcsolja a centrifugát, és aknavetővé alakítja a kenyérpiritet.
Végre helyben vagyunk... Mindenre képes... Mármint a fantáziátlanság. Jelen opusz érdemes jegyzői az árnyalt jellemábrázolás összes rafinált finomságát alkalmazva próbálják elérni, hogy buksi fejük pár milliméterrel a szenny pillanatnyi szintje fölé emelkedjék. Amik pedig: hősnő ifjúkorában selyemcukrot vagy tejdropszot csórt a szupermarketből, majd ivarérett időszakában mintegy a világbékéért (Trükkös Dick húzzon a...!) tüntetésképpen meztelenül feredőzött valami washingtoni szökőkútban. De a hős az igazi. Ő valami dögös vírussal megfertőzte az adóhatóság évi visszatérítési programját, mire minden hülye csak 10 centet kapott.
Hölgyeim és uraim, csak a jó Dick példája lebegjen önök előtt! Ha már nincs kigázolás, mondjanak le bátran. Például a mindenáron való mozibajárásról.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 59-60. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1179 |