Vajda Judit
A doktori disszertáció szakkönyvvé formálása nehéz műfaj.
Az Apertúra Könyvek sorozatban megjelent Keserű könnyek. A melodráma a modernitáson
túl olyan, mint ambivalens címe. Míg a főcím a Romana romantikus füzeteit idézi, addig az alcím tudományos
igénnyel megírt szakszövegre utal. Mindez tehát kiterjeszthető a teljes kötetre,
hiszen a Bevezető és a későbbi
filmelemzések kifejezetten olvasóbarátok (olyan frappáns fordulatokkal, mint a
műfaj táplálta nézői elvárások magyarázatakor a fake trailerekre való hivatkozás), ám a melodráma zsánerét érintő elméleti
fejtegetések nehezen érthetőek.
A könyv ugyanis Stőhr Lóránt filmesztéta 2007-ben a Színház- és
Filmművészeti Egyetemen megvédett doktori disszertációjának bővített változata,
pár tanulmány belőle pedig korábban olyan tudományos szakfolyóiratokban jelent
meg, mint a Metropolis. A Bevezetőben még meglévő olvasmányosságot
így nem sikerült teljes mértékben megőrizni (igaz, a szerző átdolgozást nem,
csak bővítést ígért a Bevezető előtt
olvasható Köszönetnyilvánításban). A
műfajelméleti és -történeti összefoglalók szövegei egyrészt az átlagolvasót a
megértésből kizáró tudományos „szlengben” íródtak, másrészt olyan szakszavakat
használnak, melyeket Stőhr sehol sem magyaráz el (a filmelméleti kifejezések mellett
ráadásul bizonyos színháztörténeti definíciókkal sem árt tisztában lennünk,
hiszen a szerző olyan fogalmakkal él, mint a „pátensszínház”, melyre online
rákeresve a teljes internet sem ad találatot).
A műfajt érintő súlyos elméleti kérdések tisztázása után az író
szerencsére rátér négy, életművében a melodráma zsánerét messzemenőkig kiaknázó
rendező pályájának tárgyalására. Azért szerencsére, mert ezekben a fejezetekben
konkrét filmelemzéseket olvashatunk, melyek egyszerre tudományosak és világos,
jól érthető nyelvezettel íródtak. Itt sem habostorta azonban az olvasó élete,
mert az alkotói oeuvre-öket és egyes opusokat tárgyaló
fejezetek színvonala sem egységes. A Fassbinderről szóló rész elemzései olyan
érdekesek és lényeglátók, hogy az elemzett filmek megtekintéséhez is kedvet
csinálnak, a Wong Kar-wai-műveket vizsgáló egységben pedig a szerző mintha csak
alkalmazkodott volna a rendező munkáinak gyönyörű líraiságához, olyan szép
értelmezéseket írt (különösen az Édeskettesről).
A Lars von Triert érintő fejezet ezzel szemben túlírt (annak ellenére, hogy
maga Stőhr is leszögezi, hogy „a melodráma Trier életművében mindezidáig a
kilencvenes évek második felében készült Aranyszív-trilógiára
korlátozódik”, részletesen beszél az Európa-trilógiáról,
a Birodalomról és az Antikrisztusról is), míg a Mundruczó
munkásságát bemutató rész egyes alfejezetei – például a Deltáról szóló elemzés – mélységükben nem érik el a
korábbiak szintjét.
További hiányosság, hogy az alkotói életművek között nem szerepel
a melodráma műfajának egyik kiemelkedő direktora, Pedro Almodóvar. Stőhr ugyan
megindokolja, miért pont ezt a négy rendezőt választotta, de nem elég
meggyőzően, hiszen a spanyol mester egyszerűen megkerülhetetlen, ha erről a
zsánerről van szó. Így felmerül a gyanú, hogy a könyv megjelentetésekor inkább
a disszertáció és a korábbi tanulmányok újrahasznosításának vágya volt a
motiváció, nem pedig a teljesség igénye.
A Keserű könnyek mindezzel
együtt hasznos olvasmány, hiszen – jól sikerült elemzései mellett – megismertet
olyan, korábban még filmes szakújságírók által sem feltétlenül ismert fogalmakkal,
mint az intellektuális, a karrier- vagy a mazochista melodráma. A nem
bennfentes közönséget azonban minden bizonnyal elbátortalanítja, hogy olyan, olvasóriasztó
mondatokkal kellene megbirkóznia, mint „A kései Fassbinder-filmek már
megkérdőjelezik a modernitás hiperracionalizálási törekvésébe kódolt
immanenciát és a transzcendencia állítása felé indulnak el.” Ha erre jobban
odafigyelt volna a szerző és a kiadó (azaz további bővítést és átdolgozást eszközölnek
az eredeti disszertáción), még többen forgathatnák haszonnal a könyvet.
Apertúra Könyvek, 2014.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 47-47. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11733 |
