Czirják Pál
Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.
Egy fiatalember érkezik a
puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt
közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel
azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de
mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban
összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik
egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.
Gaál
István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola
a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak
formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái
vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet,
mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola.
És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet,
sajátos módon a Sodrásban (1963) után
mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i
különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott
újraolvasása nyomán tapasztalható.
Ehhez
igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad
helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi
az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.
Extrák:
ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli
werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé.
(Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a
rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült
megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A
korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a
kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a
mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások
minél árnyaltabb dekódolásában.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-63. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11672 |