Kovács Kata
Concussion – amerikai, 2013. Rendezte és írta: Stacie Passon. Kép: David Kurta. Zene: Barb Morrison. Szereplők: Robin Weigert (Abby), Maggie Stiff (Sam), Johnathan Tchaikovsky (Justin), Ben Shenkman (Graeme). Gyártó: Razorwire / 93 Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 96 perc.
Érzékeny lelkű, de szálkásra gyúrt asszony
titkos szexuális kalandjai egy vintage
loft lakásban, avagy hová menekül az amerikai középosztálybeli nő a
tökéletes kertvárosi békéből? Abby a szuburbia-melodrámákból ismert jómódú,
eltartott és unatkozó amerikaiak életét éli: kissé frusztrált, kilóg a sorból,
máskülönben jól megvan meleg házasságában, jogász feleségével és két
gyerekével. Elveszetten tologatja a bevásárlókocsiját a helyi áruházban, túl
sokat edz és porszívózás közben könyveket olvas. Idegesítik a zeneboltban
zajongó kölykök és a fürdőszoba padlóján a hajszálak. Valami újra vágyik, és
egy szimbolikus fejsérülésből felépülve bele is vág. Felújít egy belvárosi
lakást, és egy pénzért vett szexuális kalandnak köszönhetően arra is ráébred,
mire fogja használni: egy ifjú madame irányítása alatt eszkort lesz, és itt
fogadja a klienseket. Ám érzelmesen-ízlésesen berendezett lakása inkább
szerelmi fészek, mint bordély, a légyottok előtt pedig kötelező a randevú.
Kettős élet: menekülés a monoton külvárosból, mely tökéletesen elfojtja az
önkifejezés minden formáját, be a nagyvárosba, a szexuális és érzelmi
kalandokba – az amerikai kultúra örökzöld témája, a függetlenektől a
mainstreamig, a Mad Mentől a The Guitarig (vagy épp az Afternoon Delightig, mely a Kertvárosi bordéllyal együtt a 2013-as
Sundance-en szerepelt).
Az „érzékeny”
történetmesélés és az Abbyt alakító Robin Weigert alakítása néha feledteti
ugyan, hogy az elsőfilmes Stacie Passon és Rose Troche producer (Birtokviszony, L.) munkája nem hoz friss színt a palettára, hiszen nem tudunk meg
semmi újat sem a vágyakozó hősnőről, sem a többi női karakterről (a kövér
szűzlánytól a jégkirálynőig). A Kertvárosi
bordélyt vélhetően a
szexábrázolása révén szánták tabudöntőnek, végső soron azonban az észrevétlen
Sundance-filmek közé tartozik, és nemcsak azért, mert az Adèle életét előbb láttuk.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 56-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11639 |
