Pápai Zsolt
Magyar, 1978. Rendezte: Sára Sándor. Szereplők: Cserhalmi György, Juhász Jácint, Madaras József, Tordy Géza. 98 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 124 perc.
Sára Sándor életműve színvonalánál és sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet csúcsteljesítményei tartozik. Egyszerre találhatóak benne korszakos jelentőségű dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak stilárisan és tematikailag igencsak különböznek egymástól. Jóllehet Sára csupán fél tucat játékfilmet rendezett, ezek között akad „cselekvő film” a hatvanas dekádból (Feldobott kő), szatíra a hetvenesből (Holnap lesz fácán), továbbá a későkádárista Magyarország anomáliáit feltérképező (és a készülő rendszerváltás ellentmondásosságát is megsejtő, váteszi) művészfilm a nyolcvanas évekből (Tüske a köröm alatt), valamint háborús dráma a kilencvenes évekből (A vád).
Sára egyik legnagyobb igényű vállalkozása az a 80 huszár, amely kivált a műfaji gondolkozáshoz közelítő szemlélete, illetve XIX. századi témája miatt különbözik az oeuvre többi darabjától. Az 1848-ban játszódó – és valós alapú – kosztümös film a magyar történelmet jellemző drámai sorsválasztásokról szól. Amikor egy szakasz Lengyelországban állomásozó honvéd hírét veszi a magyarországi fejleményeknek, azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy maradjon-e állomáshelyén, vagy pedig – megtagadva az engedelmességét osztrák feletteseinek – induljon el hazája megsegítésére. A helyzetet kiélezi, hogy a küldetés teljesítése csaknem lehetetlen, hiszen a katonáknak a Kárpátok kegyetlen terepviszonyai mellett a levadászásukra készülő császári csapatokkal is meg kell harcolniuk.
Sára, illetve forgatókönyvíró társa, Csoóri Sándor bravúrja, hogy egy végtelenül egyszerű alaphelyzetbe oltva sikerült megragadniuk a magyar történelem vissza-visszatérő problémáját. Mi az üdvösebb: asszisztálni a nemzet élethalálharcához, de túlélni a kataklizmát és ezzel megőrizni magunkat az újjáépítés időszakára, vagy aktivizálódni és a siker mégoly csekély reménye mellett is vállalni a harcot? Nincs jó döntés ebben a helyzetben: a tétlenség felemészti a lelket, hiszen a tenni akaró ember számára az árulással egyenlő, az aktivizálódás viszont nagy eséllyel a testet pusztítja el.
A 80 huszár szerteágazó filmtörténeti hagyományba csatlakozik. Egyrészt lazán és ellentmondásosan kötődik a hazai előzményekhez – legyen szó a hangosfilm hajnalának huszárfilmjeiről (Rákóczi induló; Emmy; A királyné huszárja) vagy a hatvanas–hetvenes évek deheroizáló, történelmi témájú darabjairól –, továbbá párhuzamokat mutat bizonyos amerikai mintákkal is, kivált a klasszikus lovassági westernnel. Mindazonáltal a kalandnarratíva fokozatosan lelassított használata, a cselekmény durván epizodikussá hangolása vagy a teljesületlen célok ellenromantikája mind olyan elem, amely rejtett kapcsolatokat sejtet a Hollywoodi Reneszánsz revizionista westernjeivel is (Cheyenne ősz; Major Dundee; Kis Nagy Ember; A kék katona). A 80 huszár korának egyik legihletettebb, nemzetközi érdeklődésre is joggal számot tartó, ámde a külföld által mégsem respektált magyar filmje.
Extrák: A film angol felirattal is megtekinthető. Az extrák között két minőségi tételt találunk: Sára Sándor Pro Patria (1969) etűdjét, valamint egy félórás, angol felirattal is ellátott beszélgetést Sára Sándor, Hermann Róbert hadtörténész és Fazekas Eszter, a Filmintézet munkatársa részvételével. Ebből érdekes, egyúttal az értelmezést is segítő adalékokat tudhatunk meg a 80 huszár keletkezéséről és történelmi hátteréről.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11576 |
