rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Könyv

Ember a havason. Szőts István 100

Hazatérőben

Zalán Vince

 Szőts életművét a fiatal filmtörténészek is nagyra tartják.

Megszokhattuk idehaza, hogy a centenáriumoknak mindig nagyobb a füstje, mint a lángja. Ki tudja miért, az 1912-ben született Szőts István filmrendező ünneplését elkerülte ez szokásos blamázs. Még tavaly szeptemberben a Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Fesztivál programjában vetítették filmjeit, nyílt Szőts István kiállítás, Palackposta-bontás címmel konferencián elemezték művészetét, rendezői karakterét s volt Szőts-workshop is. Még ez év júniusában a Károli Gáspár Egyetem rendezett kétnapos emlékülést: Hommage à Szőts István. Szeptemberben pedig az ELTE BTK adott otthont egy emlékkonferenciának, amelyhez kiállítás és retrospektív vetítés kapcsolódott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. (Filmjeiből a vetítés-sorozatok – Szőts István nyomában – novemberben, halálának 14. évfordulóján értek véget.) Ezen összejövetelek bőséges és nívós anyagaiból válogattak a közelmúltban megjelent Ember a havason. Szőts István 100 szerkesztői: Pintér Judit és Záhonyi-Ábel Márk.

Szőts István igazi hazatérése (hisz „inkognitóban” járt már egyszer-kétszer, sőt rövidebb ideig élt is Budapesten azóta, hogy 1957-ben a Velencei Fesztiválról nem tért haza) 1989. szeptember elején kezdődött meg az Esztergomban, a Vitéz János Tanítóképzőn rendezett konferenciával, ahol először (!) vetítették le teljes életművét. Szőts személyesen is jelen volt a főiskolai vetítéseken, előadásokon, s itt olvasott fel először hosszabb részleteket önéletírásából, amelyről filmfelvétel is készült. Ezek a feljegyzések, amelyek rendszerezésében, bővítésében, formába öntésében magam is segédkezhettem (az Angelika presszó pincérei regéket tudnának mesélni a szerteszét szálldosó kéziratlapokról) 1989-1990 fordulóján jelentek meg a Filmvilágban, s újabb részekkel kiegészülve képezték a tíz év múlva megjelent, Szőts írásait máig legteljesebben egybegyűjtő kötet, a Szilánkok és gyaluforgácsok alapját. Folyóiratok tematikus számaiban (az 1976-os Filmtudományi Szemlétől – ebben jelent meg 1945 után először a Röpirat – az 1998-as Metropolisig) közreadott újabb és újabb dokumentumokkal, történeti s – a modern magyar filmre gyakorolt hatását – elemző tanulmányokkal tették teljesebbé a magyar filmtörténet egyik legnagyobb, európai rangú rendezőjének alkotói portréját.

S most itt fekszik előttünk ez az igen gazdagon illusztrált kötet – felfedezés számba mennek a néprajzi filmeket készítő Szőtsöt bemutató, Tari János által közölt fotók – mely harminc, rövidebb-hosszabb írást (dokumentumokat, laudációkat, tanulmányokat, emlékezéseket) tartalmaz, tájékoztató adattárral kiegészítve. Az egykori tanítványokból baráttá lett filmrendezők (Sára Sándor, Kósa Ferenc) visszaemlékezései, az egykori beszélgetőpartnerek (Szekfű András, Szilágyi Erzsébet, Péterffy András) dokumentumai, beszámolói, mind-mind értékes adatokkal s olykor új szempontokkal gyarapítják mester-rendezőnkről eddig közreadott ismereteinket. Talán elfogultan, hadd mondjam: számomra e centenáriumi kötet legértékesebb, nem egyszer legérdekesebb hozadéka azoknak a fiatal (negyven év alatti) szerzőknek (Berta János, Szin Karolina, Záhonyi-Ábel Márk és másoknak) az írásai, akik megkísérlik mai szemmel láttatni Szőts István filmjeit s példaértékű magatartását. Külön is kiemelném közülük Bene Bálint és Bakos Gábor felkészült, értő elemzését, akik újszerűen mutatják be Szőts művészetének szerves kapcsolatát a magyar zenei, illetve a magyar képzőművészeti örökséggel. „Ifjú szívekben élek” – mondhatná Adyval s nem kevés büszkeséggel Szőts István, hazatérőben.

Ám igazán hazatérni, mégsem tud. E centenáriumi kötetből is hiányzik egy melléklet. Egy DVD-melléklet, amely mustrával szolgálna Szőts István filmjeiből.

Nevezhetnénk ezt hiányosságnak, esetleg hibának. De átkozottul többről van szó.

Ma Magyarországon hazánk fiai-lányai (de más sem) – kulturális életünk sistergős gyalázatára – Szőts István egyetlen filmjéhez sem tudnak hozzájutni!

 

A kötet főtámogatója a Magyar Művészeti Akadémia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/09 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11543

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 666 átlag: 5.67