Bayer Antal
Egri csillagok. Rajzolta Korcsmáros Pál. Fekete-fehér, puhafedeles, 56 oldal. Kiadó: Képes Kiadó. Eredeti közlés: Füles, 1959.
Egri csillagok. Rajzolta Sebők Imre. Fekete-fehér, puhafedeles, 124 oldal. Kiadó: Windom képregények. Eredeti közlés: Népszava, 1968.
Egri csillagok
A májusi képregényfesztivál alkalmából
jelent meg, de illeszkedik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójához a
Sebők Imre életműsorozat tizenegyedik része, az Egri csillagok képregényfeldolgozása. Mivel a kilenc évvel korábbi
Korcsmáros Pál által rajzolt verzió szintén új kiadásban kapható, érdemes
összehasonlítani a két változatot, már csak azért is, mert mindkettőnek a
forgatókönyvét Cs. Horváth Tibor írta, és ha jelentős módosításokat nem is
eszközölt időközben, néhány érdekes eltérés mutatkozik.
Gárdonyi rendesen
megszenvedett az Egri csillagok
megírásával. Elakadt, újrakezdte, átszerkesztette, a címet is többször
megváltoztatta, de még a regény megjelenése után sem volt elégedett az
eredménnyel, minden kiadásban módosítgatta, sőt halála után a fia, Gárdonyi
József is belenyúlt a szövegbe. Ennek tudható be, hogy a regény szerkezete
szétesik, mondhatni, valójában két regényt kaptunk egyben: az első három
fejezet középpontjában Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerelme áll egy
vészterhes történelmi kor színfalai előtt, a negyedik és az ötödik Eger várának
az ostromáról szól, amelyben szinte mellékesen kap továbbra is szerepet a
fiatal házaspár. Átvezető elemként, az egész regényen végigfutó szálként
szolgál Jumurdzsák gyűrűje.
Bár a mű történelmi
regényként van elkönyvelve, és minden méltatója kiemeli Gárdonyi alapos
kutatómunkáját, valójában éppen a történelmi hitelesség az egyik leggyengébb
pontja, hiszen a romantikus történelemszemléletnek megfelelően a 19. századi
nemzetfelfogást alkalmazza a 16. századi feudális állapotokra. Valódi
alakjainak, elsősorban Dobó Istvánnak és Török Bálintnak a szerepét
leegyszerűsíti, megszépíti, mi több, az utóbbit ért támadásokat azzal
annulálja, hogy szavahihetetlen szereplő szájába adja a vádakat. Hibái ellenére
azonban az Egri csillagok fontos
regény, erős karakterekkel, határozott üzenetekkel.
A képregényváltozatokban
megbillen a regény egyensúlya. Több oldalt szentelnek az első, kalandokban
bővelkedő „félregénynek”, jóval kevesebbet az ostromjeleneteknek és az erkölcsi
tanulságoknak. Bár már ez is jelzi, hogy a képregények semmiképp sem
csereszabatosak az alapművel, voltaképpen kiküszöbölik a regény szerkezetével
kapcsolatos problémákat, és a maguk nemében jó, izgalmas történetek.
Mindkét grafikus azt
nyújtja, ami az erőssége. Korcsmáros figurái karakteresek, mimikájuk, pózaik,
gesztusaik helyenként groteszkbe hajlanak, Sebők pedig a sejtelmes drámaiság
nagymestere. Korcsmáros Jumurdzsákja amolyan „csúnya bácsi”, Sebőké rémisztő,
el tudjuk róla képzelni, hogy a következő oldalon elvágja a pucér gyerekek torkát.
(Egyik rajzoló a jobb, a másik a bal szemét fedi el Jumurdzsáknak – a regényben
ez nincs pontosítva.)
Mindkét változat kihagy
több kulcsfontosságú beszélgetést, amelyek pedig nem csak Gárdonyinak a „mindenki
rosszat akar nekünk, csak az összefogás segít rajtunk” üzenetét támasztják alá,
hanem a hatalmi hátteret is pontosabbá teszik. Mi több, kimaradt az áruló
Hegedűs tettének a rugója is, a Sebők-verzióban egyszerűen gyáva féregnek
látjuk, míg Korcsmáros Páléból ez az egész szál hiányzik. Van fordított eset is,
Korcsmárosnál megjelenik az egyik fő forrást jelentő Tinódi Lantos Sebestyén
alakja, Sebőknél nem, pedig ezt már csak az illendőség is megkívánta volna.
A legfeltűnőbb azonban a
cigány Sárközinek a mellőzése, aki a regény valamennyi fejezetében jelen van, ő
vezeti el Gergelyéket Konstantinápolyba, majd csatlakozik Eger védőihez, és ő
leplezi le Hegedűst, neki köszönhető, hogy nem sikerül a törökök rajtaütése.
Erre nehéz magyarázatot találni, pláne, hogy az ugyancsak 1968-as
filmváltozatban Agárdy Gábor emlékezetes alakítást nyújtott ebben a szerepben.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2013/07 63-63. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11521 |
