Vajda Judit
Identity Thief – amerikai, 2013. Rendezte: Seth Gordon. írta: Craig Mazin. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Jason Bateman (Sandy), Melissa McCarthy (Diana), Jon Favreau (Harold), Amanda Peet (Trish). Gyártó: Aggregate Films / DumbDumb / Stuber Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 111 perc.
A fősodorbeli hollywoodi mozi számára a Koszorúslányokban felfedezett
karakterszínésznő, Melissa McCarthy végre kapott egy saját filmet. A Személyiségtolvaj a road movie-ba oltott
buddy movie azon dramaturgiai sémáját hasznosítja újra, miszerint egy
átlagember egy idegesítő társsal kényszerül útra kelni, majd utóbbi koloncból
és/vagy ellenségből az előbbi szövetségesévé (és többé) válik.
A Repülők, vonatok, autóktól kezdve a Nekem 8-on át a Terhes társaságig már több helyen működő sablon esetünkben McCarthy
külső és belső tulajdonságainak (kövér és harsány) abszolút kiaknázását, sőt a
szóban forgó adottságok túlhajtását hivatott szolgálni, miközben a színésznő
tetemes túlsúlyára építő fizikai és egyéb poénokat a hasonló vonalon mozgó Éjszakai rohanást és más menekülős
filmeket idéző akciójelenetekkel fejelik meg.
Míg az
említett elődökben a furcsa pár mindkét tagja közel azonos teret kapott a
kibontakozásra (vagy a mérleg kissé a „normális” karakter felé billent), itt
kifejezetten jóleső figyelni, hogy habár Jason Batemant csak egy orr választja
el attól, hogy jó pasi legyen, ezúttal a kicsi, kövér nő (!) viszi a prímet,
sőt partnere kifejezetten a keze alá dolgozik (mert hiába Bateman meglopott és
kihasznált balekja a főhős, hiába azonosul vele a néző, McCarthy
személyiségtolvaja az összes közös jelenetet dominálja, így lenyúlja a show-t).
A Személyiségtolvajban azonban nemcsak az
őszinte pillanatokat nehéz elválasztani a csalástól (a film világán belül és az
alkotói szándékot illetően is), hanem – mivel a humor kétélű fegyver – azt is
lehetetlen eldönteni, hogy a kicsi, kövér hősön vagy vele nevetünk. Hogy mindez
mennyire zavarja a nézőt, az egyéni választás kérdése, ahogy annak eldöntése
is, vajon egy közepesen szórakoztató vígjátékot láttunk, kétes értékű
tanulsággal a végén vagy egy remek komika hosszúra nyúlt jutalomjátékát.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 59-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11385 |
