Roboz Gábor
Parker – amerikai, 2013. Rendezte: Taylor Hackford. írta: Richard Stark regényéből: John J. McLaughlin. Kép: J. Michael Muro. Zene: David Buckley. Szereplők: Jason Statham (Parker), Jennifer Lopez (Leslie), Michael Chiklis (Melander), Wendell Pierce (Carson). Gyártó: Incentive Filmes / Current Entertainment. Forgalmazó: ProVideo. Feliratos. 118 perc.
Donald Westlake gazdag bűnszerzői életművének
legvirulensebb történetei kétségkívül a Richard Stark álnéven írt
Parker-sztorik, amelyekből korábban hét játékfilm (legutóbb a Visszavágó) és nemrég stílusos képregény
is született, sőt a hosszú széria 1962-es nyitóregényéből adaptált A játéknak vége a modernista
gengszterfilm egyik csúcsteljesítményének számít. Stark vékonyka ponyvái csupasz
prózájú heist-regények szűkszavú rablófőhőssel és feszes sztorikkal, és a
2000-ben kiadott Flashfire is pont
ilyen, a története fő helyszínéül szolgáló Palm Beach-ről ráadásul különösen
szép totálokat lehet készíteni. A könyv tehát ideális alapot biztosított egy
mellébeszélést nélkülöző Jason Statham-mozihoz, a rendezői székbe ültetett
Taylord Hackford (Az ördög ügyvédje)
pedig olyan megbízható kismester, akinél egy pillanatra sem merült fel a
veszély, hogy egyéni látásmóddal kívánja vászonra vinni a forrásművet.
A Parker címszereplőjét aktuális társai
egy sikeres meló után új balhéba akarják csábítani, de miután nemet mond,
belelőnek párat és a folyóba lökik. Ez remekül megágyaz annak, hogy a kórházba
kerülő Statham-figurának kinőjön a borostája és felmenjen a vérnyomása, és a
folytatásban annak lehetünk szemtanúi, hogy az akciósztár jelenléte hogyan visz
finom műfajváltást az alapszövegbe. A minimalista gengsztersztoriból
jellegtelen akciómozit forgató alkotók azért aránylag hűek a cselekményhez: a finálét
leszámítva alig írják át, csak Starknál jóval korábban érvényesítik a
nézőpont-váltogatást (így J. Lo is többet illegetheti magát), és felpörgetik a
tempót. A közel két órás adaptáció egyértelműen
mutatja, hogy Hackford tényleg nem egy Boorman (de még csak nem is egy
Helgeland), és csak azt a kérdést hagyja megválaszolatlanul, hogy ehhez a
Statham-mozihoz miért volt szükség épp egy Parker-sztorira.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11383 |
