Vincze Árpád
Roman Holiday – amerikai, 1953. Rendezte: William Wyler. Szereplők: Gregory Peck, Audrey Hepburn, Eddie Albert. Forgalmazó: Select Video. 118 perc.
„Láttál te már két lábon járó álmot? Én most igen.” Charles Huguenot van der Linden holland dokumentumfilmes 1948-ban, miután próbafelvételt készített Audrey Hepburnnel a Hollandia hét leckében című útifilmjének egyik mellékszerepéhez, e szavakkal adott hangot lelkesedésének. Öt évvel később, a Római vakációval Hepburn a mozi ragyogó csillaga lett: a szakma díjakkal, a közönség rajongással halmozta el, és a mai napig egymást licitálják fölül a szépségét, kisugárzását és egyedi eleganciáját érzékeltetni hivatott jelzős szerkezetek.
A film előkészületei során szinte az egész stáb lecserélődött. Frank Capra visszalépett a rendezéstől, mert a sztorit a feketelistára tett Dalton Trumbo jegyezte (aki az őt megillető Oscart csak posztumusz kapta meg); Cary Grant Gregory Pecket ajánlotta maga helyett, és sem Jean Simmons, sem Elizabeth Taylor nem ért rá – így lett Audrey Hepburné Ann hercegnő szerepe.
A három Oscarral elismert film sikerének és időtállóságának titka persze nem a kacifántos előzményekben, sokkal inkább az egyszerűnek tűnő, de furfangos forgatókönyvben és a klasszikus Hollywood számos erényét felmutató, sőt azokat néhol (a jellemek és a motivációk ábrázolásával vagy a kötelező happy end elhagyásával) meghaladó rendezésben keresendő. Wyler maga mögött hagyta a stúdiót, és be- illetve kiköltözött a neorealisták „díszletei” közé (a valódi, élő nagyvárosba), és itt hozta létre sajátos elegyét huncutságnak és szomorúságnak, romantikának és realitásnak – sőt: könnyed mesélésnek és „mellékesen” odavetett önreflexiónak. A Római vakáció a felszínen a kötelezettségei elől megszökő hercegnő és a sztorit remélő újságíró kapcsolatáról szól, de a mélyben a filmkészítésre reflektál. Így a legkevésbé sem a véletlen műve, ha Ann hercegnő alakjában a minőségi változást, a szabadságot és az új távlatokat nyitó múzsát (a „két lábon járó álmot”), Bradley újságíró és fényképésze személyében pedig a minőségi váltásra, a szabadságra és az új távlatokra áhítozó rendező–operatőr-párost véljük felfedezni.
Extrák: Nincsenek.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2013/01 61-61. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11330 |