Czirják Pál
Magyar, 1971. Rendezte: Huszárik Zoltán. Szereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Dajka Margit. 98 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.
Huszárik Zoltán Szindbádja (1971) a magyar film formatörténeti fejlődésének egyik kulcsműve, egyúttal egy sajátosan torzóban maradt alkotói út kimagasló pontja. E munkájával Huszárik mintha átszűrte volna magán a hazai mozgóképkultúra legjobb hagyományait, a szoros irodalmi kötődéstől és a gondos színészvezetéstől az árnyalt miliőrajzig és a jelentésgazdag tájábrázolásig. Ugyanakkor mindezek együtteséből valami igazán újat és személyeset teremtett. Krúdy Gyula novellái úgy elevenednek meg a film közegében, hogy miközben a rendező maradéktalanul visszaadja Krúdy szellemiségét, egyúttal autonóm alkotói világot hoz létre.
Ebben olyan művészek segítségére is támaszkodhatott, mint Sára Sándor, aki operatőrként jegyzi a filmet, vagy Tóth János, egy időben Huszárik állandó alkotótársa, aki itt az előzetes motívumkeresésben működött közre, továbbá Jeney Zoltán, aki a mű igen összetett, sokrétegű zenei anyagát készítette, és nem utolsó sorban a színészek: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Dajka Margit. Így válhatott a Szindbád a magyar filmtörténet emblematikus alkotásává.
A Huszárik-dvd érkezése a magyar filmművészet megszállottjai számára minden bizonnyal jelentős esemény. Bár a Szindbádot korábban megjelentette a MOKÉP, méghozzá az 1965-ös Elégiával párosítva, kifogástalan gondozásban, a jelen kiadvány további alkotásokkal egészíti ki az életművet. Ezúttal az említett korszakalkotó rövidfilmen kívül helyet kapott még kettő: az 1971-ben készült Tisztelet az öregasszonyoknak valamint az A piacere (1976). E filmeket együtt végignézve különösen szembetűnő, milyen kitartóan foglalkoztatta Huszárikot a búcsúzás, az elmúlás, az öregség, a halál témája; közös szerepeltetésüket így motivikus rokonságuk is indokolja. Valamennyi alkotás kiemelkedő minőségben tekinthető meg; a Tisztelet az öregasszonyoknak ráadásul kétféle hangsávval, Jeney ugyanis a végül forgalmazásra került változathoz írt, egyetlen melodikán megszólaló kompozíciója előtt készített egy radikálisabb verziót is, amely különféle zajok, zörejek hangmintáiból építkezve már a konkrét zene határterületein járt.
A lemez extrái között a rövidfilmek mellett további két anyagot találunk. Az egyikben Jeney Zoltánt Fazekas Eszter, a Filmintézet munkatársa, a kiadvány szerkesztője kérdezi. Szó esik kép és zene viszonyáról, a zenei szerkesztés eljárásairól, a rendezővel folytatott közös munka hátteréről. A másikban Gelencsér Gábor filmesztéta és Gintli Tibor irodalmár beszélget a filmről és irodalmi forrásairól. Itt többek között a mindkét közegben érvényesülő asszociatív technikáról, a hagyományos időkezelés és történetmesélés feloldódásáról, valamint Huszárik művének filmtörténeti és Krúdy prózájának irodalomtörténeti pozíciójáról hallhatunk bővebben. Ezek az újonnan készített háttérbeszélgetések nagyban hozzájárulnak a korongon szereplő alkotások mélyebb megértéséhez. A Filmintézet sorozatánál megszokott igényesség most különösen tartalmas összeállítást eredményezett.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2013/01 58-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11325 |
