rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Kezelés

Huber Zoltán

The Sessions – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Ben Lewin. Kép: Geoffrey Simpson. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: John Hawkes (Mark), Helen Hunt (Cheryl), William H. Macy (Brendan), Moon Bloodgood (Vera). Gyártó: Rhino Films/ Such Much Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 95 perc.

A szüzesség elvesztése nemcsak a szexkomédiák és a coming of age-mozik dramaturgiai csomópontjaként, de a nézői azonosulást előmozdító alapmotívumként is fontos szerephez juthat a vásznon. A szexualitás megélésének ősi vágya túlmutat a faji, vallási, ideológiai különbségeken, és a legszokatlanabb hősöket is közel hozza a néző szívéhez. A gyermekkorától vastüdőhöz kötött Mark O’Brien valós életrajzi elemeken alapuló, optimista megváltástörténete is a szex körül összpontosul, a szimbolikussá emelt aktuson keresztül mégis egy olyan férfi testi- és lelki küzdelmébe pillanthatunk be, akinek a „normális” élet megélése is óriási gondokat okoz.

A paralízise miatt lebénult 38 éves író, miután megkapja felvilágosult gondolkodású lelkipásztora áldását, a testi örömök felfedezése érdekében szexterapeutát fogad. A szokatlan alapszituációból csöpögős és giccses melodráma, vagy ízléstelen viccelődés is születhetett volna, ám a dokumentumfilmek és vígjátékok terén egyaránt jártas Brian Lewin sikeresen kerüli el a kínálkozó csapdákat. Bár a veterán rendező nem riad vissza a szex, a vallás és a fogyatékosság nyílt és őszinte ábrázolásától, a szókimondó humor kimértséggel, a szabadelvűség jó ízléssel párosul. Lewin biztos kézzel nyúl az alapanyaghoz, kerüli a hatásvadászatot és csak egy-két ponton didaktikus vagy érzelgős. A Sundance Filmfesztiválon is díjazott alkotást mégsem a szívmelengető életmese, hanem az erős színészi alakítások teszik igazán emlékezetessé. A mindig ragyogó Helen Hunt mellett William H. Macy egy újabb fontos mellékszerepében remekel, a legkritikusabb feladat azonban John Hawkes-ra hárul, aki az érzelgős szánalmat kizárva, minimális színészi eszköztárral is átélhetővé varázsolja a főhős nem éppen hétköznapi dilemmáját.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11321

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1010 átlag: 5.34