Géczi Zoltán
Dreams – amerikai–japán, 1990. Rendezte: Akira Kurosawa. Szereplők: Akira Terao, Mitsuko Baisho, Martin Scorsese. Forgalmazó: Pro Video. 114 perc.
Az Álmok Kurosawa legszemélyesebb munkája, vérbeli szerzői mozi, egyedülálló zárvány a jidaigeki-zsáner nagymestereként méltatott direktor életművében. A nyolc rövidfilmből felépített mű forgatókönyvét több japán stúdió is visszautasította (hiába a nemzetközi szakma respektje, Kurosawát élete végéig ellentmondásos alkotóként könyvelték el hazájában), így az elkeseredett rendező Steven Spielberghez fordult, aki amerikai forrásból kalapozta össze a költségvetést. A forgatás nyolc hónapot vett igénybe; a filmkészítés technikai oldalát is behatóan ismerő, az új eszközök iránt mindig fogékony Kurosawa kedve szerint pepecselhetett a kamerákkal és a lencsékkel, hogy kompromisszummentesen vihesse vászonra vízióit. A tematikus, a rendező álmait megörökítő film velejét a művészi érzékkel és perfekcionista alapossággal megkomponált képköltemények adják, a dialógusok ritkásak, a háborús traumák és keserű bűntudat által uralt narratíva (amelyet már-már szentimentálisan tökéletes természeti képek oldanak) csupán ministrál a látványhoz. Bár Kurosawát fekete-fehér filmjei miatt szokás elsősorban tisztelni, a direktor rendkívüli esztétikai érzékkel bánt a színekkel: a nyitó epizód életerőtől kicsattanó, tarka természetábrázolása, a hóvihar-szegmens sivár fehérsége, vagy a Martin Scorsese szereplésével forgatott Vincent Van Gogh-szekvencia impresszionistáktól kölcsönzött palettája markáns arculatot ad a rövidfilmeknek. Ugyanakkor a rendező lelkiismeretes alkotóként tiszteletben tartotta a néző érzéseit: a komor témák után következő záróakkord (A vízimalmok faluja) bölcs derűje valódi zen-pillanat, az élet örök körforgásának szépségesen szelíd metaforája.
Kurosawa kései filmje financiális szempontból kudarc lett, s kritikai téren is csak mérsékelt sikereket aratott; reménykedjünk benne, hogy 22 évvel a bemutató után a filmművészet hívei már képesek értékelni eme szimbólumokban gazdag misztériumjáték szofisztikált csodáját.
Extrák: semmi.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11133 |
