Varga Zoltán
Scooby Doo – amerikai, 2011. Rendezte: David Block. Forgalmazó: InterCom. 75 perc.
Bő négy évtizedes pályafutása alatt a Scooby Doo a legtöbb epizódot számláló rajzfilmsorozatok egyikévé vált, s televíziós népszerűségét élőszereplős mozifilmek ugyanúgy kiaknázták, mint a videoforgalmazást megcélzó, egészestés animációk. Ezen utóbbi vonulatba illik a legújabb Scooby Doo-rajzfilm, amely a bevált receptet követi: a bájosan bumfordi dán dog a Rejtély Rt. tagjaként csetlik-botlik azon fiatalok kísérőjeként, akik természetfeletti jelenségek után kutatva mindig leleplezik a kísértetek és szörnyek álcája mögött rejtező, hétköznapi gazembereket. A nyomozás izgalmát a sorozatban éppúgy, mint itt, burleszkkel keverik, amit Scooby és hű társa, Shaggy ügyetlenkedései és főként eltúlzott riadalmai garantálnak. A vadonatúj rész különlegességét az adhatja, hogy Scooby és barátai ezúttal vámpírveszéllyel néznek farkasszemet. Túlzás lenne azt állítani, hogy a vámpírműfaj sokat köszönhet az animációs feldolgozásoknak – a valaha készült talán leggroteszkebb Drakula-mesén (a japán Tomb of Draculán) kívül jórészt paródiákkal találkozhatunk, legyen szó a vérszívókat előtérbe állító csúfolódásról (mint a kubai–spanyol Vámpírok Havannában), vagy az éjszaka teremtményét monstrumtársaival együtt felléptető komédiáról (Őrült szörnyparti?). A Scooby Doo a paródiákat gyarapítja, sőt színházi látványossággá téve a vámpírokat, musicalt épít rájuk; turisztikai értéküket megpendítve pedig gazdasági potenciáljukra is rákérdez. A legnagyobb pofont viszont a vámpírvadász kapja: Van Helsinget még a legönfeledtebb élőszereplős kifigurázások (Szerelem első harapásra) sem kompromittálták annyira, mint a rajzfilm fináléja.
Extrák: karaoke-játék.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 62-62. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11064 |