rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Az erő krónikája

Baski Sándor

Chronicle – amerikai, 2012. Rendezte: Josh Trank. Írta: Max Landis. Kép: Matthew Jensen. Szereplők: Dane DeHaan (Andrew), Alex Russell (Matt), Michael B. Jordan (Steve), Michael Kell (Richard). Gyártó: Davis Entertainment / Adam Schroeder Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 83 perc.

Ha a siker képletét olyan könnyű lenne felvázolni, mint elvégezni egy alapvető matematikai műveletet, kizárólag blockbusterek születnének. A 2x2 a mozi világában nem lesz automatikusan négy, Az erő krónikája elsőfilmes alkotóinak sikerült mégis levezetniük az egyenletet. Nem sok kockázatot vállaltak: két kurrens tömegfilmes stílust illetve témát házasítottak össze.

A cselekmény szerint három gimnazista fiú egy szép napon telekinetikus képességekre tesz szert – tárgyakat mozgatnak fizikai kontaktus nélkül, sőt repülni is megtanulnak. Az erő krónikája hasonlóképpen rángatja le földközelbe a klasszikus szuperhős-genezistörténetet, mint A sebezhetetlen vagy a Hősök sorozata, illetve a mítosztalanítást a komikum eszközeként használó Hancock vagy A szuper exnőm. Nevezett filmek hőseivel ellentétben a Chronicle szupererős fiataljaiban azonban fel sem merül az ötlet, hogy maszkos igazságosztókként tevékenykedjenek, a képességeiket játszadozásra és a személyes boldogulásuk elősegítésére fordítják, ami a két verzió közül mindenképpen a hitelesebb, életszerűbb szcenárió.

A realista hangvételt az immár Hollywoodban is bevett trükknek számító (lásd: Cloverfield) szubjektív, kézikamerás stílus hivatott biztosítani. Ahogy a műfajtársak többsége esetében, úgy itt sem tudják dramaturgiailag kielégítően megindokolni, hogy az egyik főszereplő miért rögzíti kamerára saját és társai életét a nap 24 órájában, azt viszont igen, hogy miért ilyen jó minőségűek a felvételek. A kellemes ritmusú, mindössze 75 perces film így aztán csak annyira kísérletezik a formával, amennyire az még a célközönség számára könnyedén befogadható. Hasonlóképp a kezdetben felettébb unortodoxnak tetsző történet sem nélkülözi a képregénymoziktól kötelezően elvárt, kellően látványos akció- és CGI-dús finálét, mit több, még a végső tanulság is ismerős valahonnan – jelesül: a nagy erő nagy felelősséggel jár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11012

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1454 átlag: 5.52