Sepsi László
Year of the Gun – amerikai, 1991. Rendezte: John Frankenheimer. Szereplők: Andrew McCarthy, John Pankow, Sharon Stone. Forgalmazó: Fantasy Film. 111 perc.
A hetvenes évek legvégétől a Hollywoodi Reneszánsz és a tévé felől érkezett rendezők hullámának egyik legmarkánsabb hangú szerzője alapvetően vegyes fogadtatásban részesült zsánerdarabokkal képviseltette magát. Habár John Frankenheimer készített bizarr medveszörnyes ökohorrort (Prófécia), Elmore Leonard-adaptációt (52 Pick-Up) és a kilencvenes évek közepén az ősforráshoz visszatérve számos veretes tévédrámát (Fejjel a falnak), munkái rendre lecsúsztak arról, hogy A veszettekhez vagy A mandzsuriai jelölthöz hasonlóan egyértelmű részeivé váljanak a modern amerikai filmkánonnak. A fegyver éve ebből a szempontból is jellegzetes darabja az életmű utolsó két évtizedének: egyedi atmoszférájú és szabálytalan műfajfilm, amely a mostoha forgalmazási körülményeknek köszönhetően (számos kiadásban például az olasz nyelvű dialógusok még mindig nem kaptak feliratot) hamar beolvadt a nyolcvanas–kilencvenes évek thrillerdömpingjének masszájába.
Michael Mewshaw regényének adaptációja mindenekelőtt izgalmas kísérlet a hetvenes évek olasz maffiafilmjeinek és a Frankenheimer által is gazdagított tengerentúli paranoia-thrillerek hagyományainak összeházasítására. A túlságosan kíváncsi újságíró ezúttal a Vörös Brigádok tevékenységébe üti bele az orrát, rövid úton magára vonva a szervezet haragját: A fegyver éve ugyan nem sokat törődik a történelmi hűséggel, cserébe viszont már-már disztópikus víziót farag 1978 Itáliájából. Az önjelölt forradalmárok és harsogó szónokaik minden sarkon ott gyülekeznek, bármelyik bokorból előugorhat egy-két uzival felszerelt, símaszkot viselő motoros bérgyilkos, a terrorszervezet emberei pedig civilben beszivárogtak a társadalom legkülönfélébb rétegeibe. Az állandó fenyegetettség élményéből a különösen nagy számban jelen lévő erotikus betétek és szürrealizmusba hajló motívumok (lásd a pazar bankrablás-jelenetben elkaszált lovat vagy a Brigádok tagjainak perverz szokásait) szőnek markáns atmoszférájú cselekményvilágot, amely a kevésbé feszes dramaturgiáért is kárpótol.
Extrák: Nincsenek.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2012/03 62-62. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11002 |
