rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Tengerre, franciák!

Kolozsi László

Ni à vendre ni à louer – francia, 2011. Rendezte: Pascal Rabaté. Írta: Scop és Pascal Rabaté. Kép: Benoît Chamaillard. Szereplők: Jacques Gamblin, Maria del Medeiros, François Damiens, Arsène Mosca, Dominique Pinon. Gyártó: Loin Derrière L’Oural / Canal+ / CinéCinema. Forgalmazó: Cinereál. 77 perc.

Találkozik a bazilika nagyságú sátrat építő család, a golfkocsival furikázó lökött, alkoholista páros, a terhes leszbikus, punk, a bőrtangás szadomazo férfi és a papírsárkánnyal bíbelődő stréber a normandiai partoknál. Ez nem egy vicc első mondata, hanem a bűbájosan szürreális Tengerre franciák című film felvezetése. A tengerparton az említettek különös kalandokba keverednek: a papírsárkány felkapja egy fürdőző nyakékét, annak tulajdonosa megszökik a sárkányossal, a láncocskát egy fuvallat a nudista rezervátumba löki. A bőrgatyást, kinek fenekéből rózsa lóg ki, megkötözve hagyja magára a verésre bérelt nő. Satöbbi..

A kissé beteges komikum nem csak e francia filmnek sajátja. Van valami fanyar, de ugyanakkor nehezen feledhető íz, ami jellegzetesen franciás, és alapvetően csak a filmínyenceknek való: ebből adagoltak bőségesen ebbe a szöveg nélküli képparádéba. Ezen íz kikísérletezői közt találjuk Godard-t, Resnais-t, Leos Caraxot, Sylvian Chomet-t. Nem mondok, csak azért sem mondok Jacques Tatit. A Tati-film ugyanis ezt az ízt nem tartalmazza ilyen töményen. Egy Tati-film társadalmi indíttatású, mondhatni elevenebb társadalomkritika, mint megannyi túlbeszélt opus. Persze van rokonság e film és a Playtime között, de a rokonság oldalági, és leginkább annak tudható be, hogy egyikben sem beszélnek. Elég a gesztus ahhoz, hogy megértsük a szereplők motivációját. És ahogy a Tati-filmek, ez a kedves kis botorság sem némafilm, tévedés lenne annak titulálni. Ez egy film, amiben nem beszélnek. Sorolhatunk még egyéb oldalági rokonokat: de a szívünknek legkedvesebb bizonyára még nagyon sokáig a Hukkle marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/11 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10857

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1119 átlag: 5.46