Kubrick

A l�zad�s infl�ci�ja

Renitensek

B�k�s M�rton

Minél békésebbnek t�nik a fogyasztói társadalom, annál több agresszió halmozódik fel benne? Kubrick, Fincher, Patrick Gavras lázadó h�sei.

Az idei cannes-i filmfesztiv�lon mutatt�k be a Stanley Kubrick rendez�s�ben �ppen negyven �vvel ezelõtt k�sz�lt kultikus Clockwork Orange digit�lisan fel�j�tott v�ltozat�t. A bronxi sz�let�sû, tizenk�t �ve elhunyt, 1962-tõl Nagy Britanni�ban alkot� direktor t�bbek k�z�tt a hat�s kedv��rt fekete-feh�rben k�sz�lt, elsõ vil�gh�bor�s dr�m�t feldolgoz� munk�j�r�l (A dicsõs�g �sv�nyei, 1957), a Nabokov botr�nyt kavar� reg�ny�bõl k�sz�lt Lolit�r�l (1962), �s olyan, mûfajukat meg�j�t� darabokr�l h�res, mint a sci-fi ter�let�n az 2001: Ûrod�sszeia (1968) �s a thrillerek k�z�tt a Ragyog�s Stephen King-adapt�ci�ja (1980). A r�viddel hal�la ut�n bemutatott, a New York-i felsõ t�zezer szexu�lis ritu�l�it moziv�szonra vivõ T�gra z�rt szemek (1999) is revel�ci�nak sz�m�tott. Az 1971-ben forgatott, am�gy az elsõ Dolby-technik�val k�sz�lt filmet a sz�m�t�g�ppel feljav�tott v�ltozaton t�l a fesztiv�l ut�n Blu-Rayen is piacra dobt�k, sz�mos dokument�ci�val �s a fõszereplõ visszaeml�kez�s�vel kieg�sz�tve.

A semmi fel�

Kubrick egykor nagy botr�nyt kavart, k�pi vil�g�ban, gondolataiban ma is izgalmas mestermûve akarat�n k�v�l „zs�nert” teremtett, m�ghozz� a hamis t�rsadalmi b�ke ellen az erõszak elszabad�t�s�val l�zad�kr�l sz�l� renitens-mozit. M�g a mûfajkre�l� ellentmond�sos nyit�darabot a mor�lis kr�zis elm�ly�t�s�vel v�dolt�k, addig David Fincher Harcosok klubja c�mû ’99-es kultfilmj�t bombaszak�rtõi ismeretek terjeszt�s�vel gyan�s�tott�k meg. Az �ramlat leg�jabb darabja, a Franciaorsz�gban 2010-ben bemutatott, hozz�nk id�n tavasszal a Titanic Filmfesztiv�l r�v�n eljut� Eljõ a napunkhoz pedig a tot�lis nihilizmus k�tes h�re tapad.

Az mindh�rom filmnek kij�r, hogy a t�megt�rsadalom �s az agresszi� metsz�spontj�r�l sz�l� k�pkock�ik val�j�ban felelõtlen�l dicsõ�tik az antiszoci�lis viselked�st, arra biztatva egyeseket, hogy az �llami erõszak-monop�liumb�l j�kora szeletet saj�t�tsanak ki, �s azt ford�ts�k polg�rt�rsaik ellen. Ha az elt�lzott kritik�kat megfogalmaz� v�szmadarak k�rog�s�t�l �s a jobb�ra �rtetlens�g sz�lte fanyalg�st�l eltekint�nk is, annyi minden bizonnyal kijelenthetõ, hogy amint a renitensekrõl sz�l� filmek egyre val�s�ghûbben �br�zolj�k a t�rsadalmi k�rnyezetet, �gy �ll�tanak t�rt�net�k k�z�ppontj�ba erk�lcsileg egyre �resebb �s sz�tesettebb szem�lyis�geket. Az el�rult bandavez�r, a hasadt lelkû civiliz�ci�-ellenes sejt-alap�t� �s a k�t beteglelkû �mokfut� v�gsõ soron egy v�ls�gba jutott t�rsadalom elleni l�zad�s v�ls�g�t mutatja be.

Mindenki lehet terrorista

A h�res rendezõ, Costa Gavras fia kliprendezõk�nt �s dokumentaristak�nt v�lt ismertt�. Ennek k�sz�nhetõen forgatta le 2010 nyar�n a tamil sz�rmaz�s� brit �nekesnõ, M.I.A. Born Free c�mû sz�m�hoz k�sz�tett majd’ t�zperces vide�klipj�t. A felkavar�an erõszakos k�psorok Amerik�ban j�tsz�dnak, ahol g�z�larcos rendõr�k hurcolj�k el a v�ros v�r�s haj� fiataljait, majd egy aknamezõre hajtj�k õket, ahol a hat�s�g embervad�szata �s az alattomos robban�szerkezetek v�geznek vel�k. A rabomobilok �tj�t palesztin-kendõs v�r�shaj�ak kõdob�l�sa k�s�ri, a h�zak fal�ra a belfasti IRA-graffitikrõl ismert s�maszkos szabads�gharcosok (vagy terrorist�k?) alakjait rajzolt�k. A sokkol� k�pekbõl �s az – emberjogi aktivistak�nt is ismert – elõad� progressz�v elektronikus zen�j�bõl kibontakoz� �sszhat�s rendk�v�l rossz k�z�rzetû vil�got mutat be, ahol b�rkibõl, b�rmi�rt lehet �ld�z�tt.

A klip val�j�ban az elsõfilmes rendezõ mestermunk�j�nak elõzetese is lehetett volna, amelyben a v�r�s haj, mint j�l azonos�that� jel, �s a modern embert k�r�lvevõ f�sult t�rsadalmi val�s�g, mint a szoci�lis frusztr�ci� okoz�ja jelenik meg. A Franciaorsz�gban m�r 2010 szeptember�tõl j�tszott dr�ma c�me (Notre jour viendra) az IRA ’80-as �vekben n�pszerû „Elj�n a napunk!” („Tiocfaidh �r l�”) jelszav�t vette k�lcs�n. S hogy ennek mi k�ze a film t�rt�net�hez? Gavras allegorikus alkot�s�ban a k�t v�r�s haj� fõszereplõ �rorsz�gba igyekszik, hogy a v�lt vagy val�s kirekeszt�s elõl oda menek�ljenek, ahol v�gre a t�bbs�ghez tartozhatnak. A film elej�n a v�gtelen�l cinikus, õszbe fordult „v�rhenyes” pszichi�ter, Patrick – A gyûl�letben (1995) rendõrgyilkoss� lett k�lv�rosi fiatalt, a B�bor foly�kban (2000) z�ldf�lû nyomoz�t j�tsz� Vincent Cassel – �s a hajsz�ne miatt t�rsai �ltal folyton cs�folt, igazi �rzelmi �letre k�ptelen – Olivier Barthelemy �ltal d�bbenetesen j�l megform�lt – R�my egym�sra tal�l. A fiatal R�my apafigur�ra lel Patrickban, aki k�l�nb�zõ provok�ci�k seg�ts�g�vel fejleszti szem�lyis�g�t, amelyek sor�n hol arabokba k�tnek bele, hol orosz bokszol�nak kell kiadnia mag�t. Ennek r�v�n a „mulya, v�r�s kis senkibõl” a perverz, rasszista apap�tl�k �ntudatos, de beteg embert farag. A sem �nmag�ban, sem nemi identit�s�ban nem biztos R�my ugyanis a v�r�s haj�ak messi�s�nak k�pzeli mag�t, amely oda vezet, hogy egy, az �szak-franciaorsz�gi siv�r iparvid�ken tett, lid�rcnyom�sba illõ utaz�s sor�n megpr�b�l t�rs�val egy�tt a Csatorn�n t�lra jutni. A p�ros a val�s�gos egy�ni �s t�rsadalmi csõdbõl egy ostoba ill�zi�ba menek�l.

Mialatt R�my hamis pr�f�ta lesz, a k�r�l�tte sz�thull� t�rsadalom �s a modern �let v�gtelen unalmass�ga („kerek, k�z�pszerû, unalmas, nincs st�lusa” – von p�rhuzamot Patrick a leg�jabb aut�k �s korunk k�z�tt), a sz�mos megal�ztat�s �ltal kiprovok�lt bossz�val egy�tt, lassacsk�n vesz�lyes gy�anyagg� v�lik. A partvid�ken j�tsz�d�, fenyegetõen k�zeledõ v�gkifejletben hol hotel-vend�geket al�znak meg, hol fegyveres rabl�sba bonyol�dnak, majd esk�või menetbe hajtanak bele, �s szab�lyos h�bor�t v�vnak a k�rny�k lak�ival. A „rohadt franci�k” felki�lt�ssal hazafel� tart� munk�sokba belel�võ p�ros leborotv�lja v�r�s tincseit. Az elfojtott agresszi� csillap�thatatlan bossz�v�ggyal p�rosulva ok n�lk�li terrorhoz vezet. „Megal�zz�k az embert, azt�n meg csod�lkoznak” – veti oda a kopasz R�my a s�relmeirõl mit sem tud� �rtatlanoknak –, amibõl megtudjuk, hogy a lovagias rev�ns, vagy a f�rfias felelõss�gre von�s helyett csup�n a ressentiment mozgatja.

A kit�r�s a semmibe tart: mik�zben R�my r�j�n, hogy m�gsem meleg, Patrick megtagadja francias�g�t. A rozsd�s gy�r�p�letek �s a kihalt betonutak, vagy a c�ltalan, de �jpusk�j�val folyton c�lra tart� zavarodott, komplexusos kamasz figur�ja a legv�gsõ ki�br�ndults�gr�l tan�skodik. A k�z�ny, a bizonytalan identit�s, a megszûnõ t�rsadalmi kapcsolatok ugyanis born�rt megv�lt�st �g�rõ �lmessi�sokat �s cinikus nemt�rõd�ms�get eredm�nyeznek. Sz�tesett t�rsadalomnak sz�tesett l�zad� j�r. A hajdani IRA-jelsz� c�me alatt kibontakoz� lehangol� vil�gban val�j�ban m�r senkinek sincs igaza. Viszont mindenki lehet terrorista.

A puszt�t�s sz�nh�za

A t�bbek k�z�tt a Titanic Filmfesztiv�l �ltal is a „francia Harcosok klubj�nak” titul�lt Eljõ a napunk val�j�ban sokkal ijesztõbb kil�t�sokat �g�r, mint az �vtizeddel kor�bbi Fincher-f�le amerikai kultuszfilm. A p�rhuzam sem mûfaji szempontb�l, sem a mondanival� tekintet�ben nem �llja meg a hely�t. M�g a k�z�ns�g- �s a mûv�szfilm hat�r�n egyens�lyoz� francia dr�ma a teljes ki�resed�st mutatja be, addig a j�t�kfilmnek k�sz�lt amerikai alkot�s komoly ideol�gi�val rendelkezik. K�l�n�s egybees�s azonban, hogy a legfeljebb antihõsk�nt szeml�lhetõ R�my–Patrick-du� k�l�n-k�l�n szem�lyis�ge megfelelhetõ a Harcosok klubja h�rosz�nak, akinek skizofr�n fej�be z�rva ketten �lnek: a g�tl�sos-visszah�z�d� Narr�tor �s a nevelõ-cselekvõ Tyler.

A tavaly a Facebook-r�l sz�l� K�z�ss�gi h�l�val elõ�ll� Fincher elsõ eg�szest�s filmje, A v�gsõ megold�s: Hal�l 1992-ben megbukott, �s sokan nem j�soltak nagyobb sikert az 1995-�sHetedik ut�n n�gy �vvel k�sz�tett Harcosok klubj�nak sem. A kezdeti ellen�rz�seket l�tszott bizony�tani, hogy a kritikusok �ltal vonakodva fogadott mozi csak a DVD-forgalmaz�snak k�sz�nhetõen v�lt kedvencc�. Ami a multiplexek rekl�mokkal zs�folt sz�les v�szn�n nem mûk�d�tt, az a kanap�kon k�pernyõ elõtt �lve tetsz�st aratott. A magyar�zat egyszerû: az �j �vezred elej�re a maga teljes val�j�ban kibontakoz� fogyaszt�i t�rsadalom kritik�j�nak sz�nt film a sz�rakoztat�s mellett igencsak elgondolkodtat� tartalmat is k�zvet�tett. A Harcosok klubja ugyanis nem �ppen a kereskedelmi l�ncok vil�g�ba illõ radik�lisan szubjekt�v t�rt�netet ad elõ.

Fincher t�k�letesen adapt�lta Chuck Palahniuk szatirikus „sokk�r�” h�rom �vvel kor�bban megjelent k�nyv�t. A t�rsadalmi �s �rzelmi �let perif�ri�j�ra ker�lt egy�n �npuszt�t� �s k�zvesz�lyes agresszi�j�t elbesz�lõ reg�ny p�rgõs t�rt�netmes�l�se a szerzõ minimalista st�lus�nak – vagyis az �lõbesz�dhez hasonl�, lecsupasz�tott nyelvezetnek – volt k�sz�nhetõ. Palahniuk k�tete nem csak a film forgat�k�nyvek�nt, hanem sz�vegk�nyv��l is szolg�lt, az �rott sz�veg oldalai �s a l�tv�nyos mozi k�psorai szinte pontr�l pontra megfeleltethetõek egym�snak. A nem mell�kesen az anarchisztikus eszm�ket vall� �s dadaista utcai performanszokat rendezõ Kakof�nia T�rsas�g tagjak�nt is funkcion�l� Palahniuk �ltal meg�lmodott, egy glob�lis aut�gy�r term�k-visszah�v�si �gyn�kek�nt dolgoz� n�vtelen Mes�lõ (Edward Norton) �s a probl�m�i megold�sak�nt, mell�k-szem�lyis�g gyan�nt „n�vesztett” agressz�v macho (Brad Pitt) rendk�v�l �lethû m�sa form�l�dott meg a filmben. (Norton 1998-ban mutatkozott be az Amerikai Hist�ria X p�lfordul�st v�grehajt� neon�cijak�nt, Brad Pitt a Hetedikben m�r dolgozott egy�tt Fincherrel, �s m�g ugyanabban az �vben elj�tszotta a 12 majom bomlott �koterrorist�j�t is.)

A t�rt�net�t elbesz�lõ N�vtelen a kereskedelmi marketing t�k�letes eredm�nyek�nt mûk�dik: egy�nis�ge term�kv�s�rl�sra szûk�lt, �nj�t t�rgyakkal �s m�rk�kkal identifik�lja. Unottan v�gzett munk�j�b�l ad�d�an folyton �ton van, �lmatlans�g�t orvosa tan�cs�ra azzal gy�gy�tja, hogy �nseg�tõ csoportokba j�r katasztr�faturistak�nt n�zni, m�soknak mennyivel rosszabb, mint neki. B�k�s �let�t k�t esem�ny zavarja meg: �sszetal�lkozik egy m�sik k�rkukkol�val, Marl�val (Helena Bonham Carter), �s felv�s�rolt cikkekkel telezs�folt lak�sa felrobban. Az igazi fordul�pont akkor k�vetkezik be, amikor ki�gett od�j�t h�trahagyva egy rep�lõg�pen megismert ismerõse, Tyler lerobbant foglalth�z�ba k�lt�zik. Az �nbizalom-hi�nyos aktakukac �let�nek val�di megv�ltoz�s�t az egy�tt alap�tott illeg�lis bokszklub hozza el, ahol �jjelenk�nt a v�r �s a f�jdalom r�v�n tapasztalhatja meg �nmaga m�lys�geit. Miut�n a Narr�tor minden t�rgy�t elveszti, saj�t t�rgyiasults�ga is szertefoszlik, majd �letm�dja radik�lis fordulat�nak fok�val egy�tt n�vekvõ sz�m� sebeinek seg�ts�g�vel egyre k�zelebb ker�l a kor�bban fogyaszt�ssal helyettes�tett szabads�ghoz.

A gombam�d szaporod� harci klubok ut�n megalap�tott K�osz Brig�d m�r terrorsejtk�nt mûk�dik, amelyet Tyler ir�ny�t a h�tt�rbõl. A multi-ellenes �s a fogyaszt�i szeml�let szimb�lumait megt�mad� nagyv�rosi gerillacsapat akci�z�sa k�zben azonban a vez�rnek egyszer csak nyoma v�sz. Keres�se k�zben a Narr�tor sz�pen lassan r�j�n, hogy mindazt, amit Tyler csin�lt, voltak�ppen m�sik szem�lyis�ge hajtotta v�gre. Az utols� kock�kon azt l�tjuk, ahogy a Narr�tor – miut�n sikertelen �ngyilkoss�gi k�s�rlete k�vetkezt�ben Tyler t�vozott a fej�bõl – Marl�val egy�tt panor�maablak m�g�l szeml�li, hogyan dõl romba a Tõke metropolisz�nak megannyi kolossz�lis �veg�p�lete a h�zilag k�sz�tett robban�anyagok deton�ci�ja nyom�n.

A Harcosok klubja a sz�pen f�nyk�pezett l�tv�nymozin t�l val�di ideol�giai ekrazit. A cselekm�nyt egyvalami mozgatja, m�ghozz� a mindennapok r�sein �tszûrõdõ elfojtott agresszi� levezet�se, amely hamarosan sz�nd�kos p�nikkelt�ssel �s tudatos provok�ci�val t�rsul. A k�nyszeres biztons�gra t�rekv�s, a vesz�lyektõl mentes, de kompromisszumokkal teli �let, a modern t�megt�rsadalom unalma �s a fogyaszt�sra szûk�lt emberi egzisztencia ellen Palahniuk/Fincher fõhõse „kultur�lis j�gkorszakot” �s „mesters�ges õskort” hirdet – ak�rcsak John Zerhan kort�rs anarcho-primitivista ideol�gus –, amely elõbb a civiliz�ci� ut�ni �llapot l�zas l�tom�saiban, majd a materializmus b�rt�n��l szolg�l� Dolgok t�nyleges megsemmis�t�s�ben �lt testet. Tyler monol�gjai val�j�ban anarchista ki�ltv�nyok, szavai a neoprimitivizmus manifesztumai. Hol arra vezeti r� a Narr�tort, hogy csak akkor lesz igaz�n szabad, ha megszabadul minden�tõl, �s el�ri a teljes rem�nytelens�g �llapot�t, hol pedig vulg�r-nietzsche�nus aforizm�kat ont mag�b�l (p�ld�ul: „k�n �s �ldozat n�lk�l nincs fejlõd�s”). A legeredetibb m�gis az, amikor a fogyaszt�i t�rsadalom k�m�letlen kritikusak�nt nyilv�nul meg. „Mi fogyaszt�k, az �letsz�nvonal-megsz�llotts�g mell�kterm�kei vagyunk” – oktatja t�rs�t, majd hozz�teszi sz�ll�ig�v� lett mondatait: „Nem a munk�d vagy. Nem a banksz�ml�d vagy. Nem a kocsid vagy �s nem a p�nzt�rc�d vagy”.

A film �letfiloz�fi�ja �s szuggeszt�v szereplõinek j�t�ka megtette a hat�s�t. Palahniuk �letbõl vett �tlete nemsok�ra val�s�gg� v�lt. Elmond�sa szerint „a Kakof�nia-tagok mindegyike rendezett �letet �l, a T�rsas�g viszont kit�rja sz�mukra a k�osz ablak�t. Ez lehetõs�get ad arra, hogy n�h�ny �r�ig esztelens�geket mûveljenek, majd visszat�rjenek a norm�lis ker�kv�g�sba”. M�sok sz�m�ra a Harcosok klubj�ban bemutatott �letm�d m�sol�sa adott es�lyt a kit�r�sre: r�viddel k�nyve kiad�sa ut�n brit rajong�i Palahniuknek k�peket k�ldtek, amelyeken helyi harci klubjuk �let�nek mozzanatait �r�k�tett�k meg; egy dedik�l�s alkalm�val pedig eldicsekedett neki egy pinc�r, hogy n�gycsillagos munkahely�n leut�nozta a k�tetben olvashat� „leves-�zes�tõ” technik�t.

A film tanuls�ga szerint min�l apatikusabb a t�rsadalom, ann�l milit�nsabb a sejt. Az ennek alapj�n mûk�dõ logika pedig szabads�gharcoss� avatja a „k�t” szereplõt.

Ut�pia �s erõszak

Kubrick 1971-es mûve k�t szempontb�l is rendk�v�l eredeti volt. Egyr�szt hûen reprezent�lja a brit filmipar diszt�pikus hagyom�ny�t – a Things to Come (1936), Fahrenheit 451 (1966), sor Kubrick ut�n is folytat�dott 1984 (1984), Brazil, (1985),Az ember gyermeke (2006), V mint vendetta (2006) –, amikor a G�pnarancs cselekm�ny�t egy �thall�sos, futurisztikus antiut�pia keretei k�z� illesztette, a maga szocre�l munk�sfresk�ival, modernista enteriõrjeivel �s politikai eszm�ken t�li zsarnoks�g�val. M�sr�szt a sz�rre�lis �s szatirikus film t�k�letesen lek�pezte rendezõje fekete humort �s ironikus pesszimizmust kedvelõ jellem�t. A direktorzseni mer�sz mozis v�llalkoz�s�nak hat�s�t, m�r-m�r m�gikus erej�t, m�gis fõszereplõje p�ratlanul hiteles alak�t�s�nak k�sz�nhette. Malcolm McDowell m�r kor�bban bizony�tott, ugyanis a bel�põj�t biztos�t�, a korabeli brit t�rsadalom parabol�j�nak sz�nt Lindsay Anderson filmben (Ha, 1968) az elit mag�niskola rendje ellen l�zad� di�kvez�rt j�tszott, aki t�rsaival egy�tt az �vz�r� rendezv�ny ut�n t�zet nyit a tanul�kra �s a potent�tokra. A fiatal McDowell ez�ttal Alexet, a „dr�gjai” �ltal el�rult ultraerõszakos bandavez�rt alak�tja, akit a pavlovi felt�teles reflexen alapul� Ludovico-elj�r�snak vetnek al�. A rezsim ugyanis nem csak a milicist�k utc�ra k�ld�s�vel, hanem az elszaporod� fiatal bûn�zõk �tnevel�s�vel is k�zdeni akar a rendbont�k ellen.

A j�l kiegyens�lyozott dramaturgi�nak megfelelõen a film elej�n Alex k�veti el a kiv�l�an koreograf�lt �s stiliz�lva �br�zolt erõszakot, majd begy�gyszerezve �s szemh�jait kipeckelve erõszakos k�psorokat n�zetnek vele, v�g�l a kor�bban �ltala b�ntalmazottakt�l õ k�nytelen elszenvedni a fizikai agresszi�t. Az egykor feh�rruh�s-feketekalapos, bakancsos-nadr�gtart�s Alexet a b�rt�nk�rh�zban arra kondicion�lj�k, hogy minden, sz�m�ra �lvezetesnek sz�m�t� tett �s gondolat – mint a komolyzene-hallgat�s, a szexualit�s �s persze az erõszak – �les f�jdalmat okozzon neki. Ezzel Alex a filmc�m hasonlat�nak megfelelõen „mechanikus narancs” lesz. Vagyis olyasmi, mint egy gy�m�lcsh�jba z�rt �ramûszerkezet: k�v�lrõl n�zve szerves test, bel�l azonban g�p. A bel�gy manipulat�v beavatkoz�s�nak r�v�n azonban Alex nem �nsz�nt�b�l v�lasztja az �llam �ltal elv�rt viselked�st, vagyis nem belsõ meggyõzõd�s, nem mor�lis k�sztet�s vezeti, hanem puszt�n a f�jdalmas megtorl�st�l val� f�lelem tartja vissza, m�g az �nv�delemtõl is!

Mint Kubrick majd’ minden filmje, ez is sz�pirodalmi minta alapj�n k�sz�lt. A rendezõ Anthony Burgess angol katolikus reg�ny�r� (�s mûford�t�, nyelv�sz, zeneszerzõ) 1962-ben megjelent Mechanikus narancs�t hitelesen adapt�lta, nem egy esetben sz� szerint kiv�gta a k�nyv sz�veg�t �s beillesztette a szkriptbe. �m a mû utols� fejezet�t nem filmes�tette meg. Figyelemre m�lt�, hogy a lebilincselõ t�rt�netet plasztikusan filmre vivõ Kubrick a Burgess �ltal kital�lt bandaarg�t, vagyis az orosz j�vev�nyszavakb�l, cockney-szlengbõl �s East End-i dialektusb�l mixelt nadsat-ot is �lethûen adta a szereplõk sz�j�ba, a v�gkifejletet azonban sz�nd�kosan lev�gta saj�t verzi�j�r�l. M�g az eredeti, �rott v�ltozatban Alex a politikai ellenz�k b�bja lesz �s kigy�gy�t�sa ut�n m�g egy-k�t cs�nytev�st elk�vet, majd sz�pen felnõ; addig a k�psorok ott v�gzõdnek, hogy az �jra erõszakos Alex balsejtelmû mosolya egy nem sok j�val kecsegtetõ �lomk�pbe tûnik �t. M�s szerzõk is kritiz�lt�k Kubrickot az�rt, mert filmj�ben �nk�nyesen elt�rt a mûv�ktõl, ez esetben azonban m�sr�l volt sz�. Ahhoz ugyanis, hogy a rendezõ megfogalmazhassa saj�t �rtelmez�s�t, val�ban dr�mai v�ltoztat�sra volt sz�ks�g. A direktor egyik nyilatkozata szerint „a G�pnarancs v�gk�vetkeztet�se az, hogy a t�rv�ny �s a rend betartat�s�nak is hat�rai vannak, a t�rsadalomnak teh�t nem szabad a j� c�l �rdek�ben rosszat elk�vetnie, ahogyan ford�tva sem”. A sz�csõk�nt funkcion�l� b�rt�npap sz�j�b�l pedig imigyen hangzik el a k�nyv/film s�lyos erk�lcsi dilemm�t felvetõ mondata: „Nem jobb-e bizonyos �rtelemben az, aki a rosszat v�lasztja, mint az, akire r�k�nyszer�tik a j�t?”.

A lehetetlen t�rsadalmi elv�r�sok �s az �llam �ltal kierõszakolt j� viselked�s leplezetlen ut�pikus v�gyakat jelent. Kubrick r�sz�rõl zseni�lis, de ugyanakkor ironikus l�p�s volt, hogy a G�pnarancs sz�mos jelenet�t D�l-London Thamesmead nevû ker�let�ben vett�k fel. Az Alex lakhely��l szolg�l� blokkh�zrengeteg egy eredetileg sz�zezer fõsre tervezett, kubista-brutalista st�lusban �p�lt lak�telep r�sze, amelyet a ’60-as �vek v�g�n h�ztak fel. A szoci�lis lak�sokba t�bb munk�steleprõl k�lt�ztettek �ssze embereket, �s a negyednek a faji egyenlõs�g demonstr�l�s�t is feladat�ul sz�nt�k. A filmb�li diszt�pikus k�rnyezet idehelyez�s�n t�l Kubrick azzal is megfricsk�zta a fabi�nus t�rsadalomm�rn�ks�get, hogy a tervez�s sor�n a vandalizmus elleni urbaniz�ci�s „v�dõg�taknak” gondolt v�zcsatorna mellett zajlik az a jelenet, amelyben Alex lesz�mol t�rsaival, �s tekint�ly�t erõszakkal �ll�tja vissza.

A film bemutat�s�t k�vetõen azonnal z�gol�dni kezdtek az angol konzervat�v lapok, majd felh�borod�s-hull�m s�p�rt v�gig az amerikai liber�lis sajt�n: elõbbiek a põre erõszak �s az obszc�n jelenetek �br�zol�s�t r�tt�k fel vehemensen, ut�bbi egyszerûen a ny�lt brutalit�st �nneplõ fasiszta filmnek b�lyegezte. Noha a filmben az erõszak megjelen�t�se maximum stiliz�lva, sejtetve fordul elõ, amely par�di�nak is tekinthetõ – a legjobb p�lda erre a „macskanõ” gigantikus mûfallosszal val� led�f�s�nek sz�rre�lis jelenete –, Kubrick alkot�s�t m�gis p�rt�ll�st�l f�ggetlen�l t�madt�k. Maurice Edelman �r�, munk�sp�rti k�pviselõ nyilatkozata szerint a film magasztalja, �s n�velni fogja a fiatalok erõszakos viselked�s�t, Mary Whitehouse vall�sos aktivista pedig �jabb mun�ci�t kapott tõle a „m�dia megtiszt�t�s��rt” folytatott kamp�ny�hoz.

A szoci�lis rendet fenyegetõ erk�lcsi kr�zis k�z�rzet�t nem csak a ’68-as felfordul�s, hanem az eur�pai j�l�ti rendszer dac�ra megjelenõ vandalizmus �s a terjedõ utcai erõszak is n�velte. (A t�rsadalmi norm�k �ltal�nos s�llyed�se felett aggodalmaskod� „mor�lis p�nik” kifejez�s�t Stanley Cohen szociol�gus haszn�lta elõsz�r 1972-es k�nyv�ben.) Kubrick filmj�nek a fiatal bûn�zõk b�tor�t�s�t �s az erk�lcsi v�ls�g elm�ly�t�s�t r�tt�k fel, amelyet al�t�masztani l�tszott, hogy Alex bûnt�nyeinek m�sol�s�r�l sz�l� r�mh�rek kaptak sz�rnyra, n�hol pedig a Kubrickra jellemzõ „V�ge” felirat leperg�se ut�n a k�z�ns�g nem merte elhagyni a filmet mûsorra tûzõ k�lv�rosi mozikat. �gy a G�pnarancs kritik�ja hamar r�sze lett a kibontakoz� vit�nak: mennyiben k�zvet�ti a m�dia az antiszoci�lis viselked�st? A moziv�sznon j�tsz�d� k�psorok lassacsk�n felbujt�snak minõs�ltek, fõleg, miut�n a western (Vad banda, 1969), a thriller �s a krimi (Szalmakuty�k, Piszkos Harry, 1971), valamint a horror is (Utols� h�z balra, 1972) egyre natur�lisabban �br�zolta a testi b�ntalmaz�st. A G�pnarancsot �rõ b�r�latok legs�lyosabbika m�gis az volt, amely szerint Alex akarva, vagy akaratlanul, de pozit�v hõs, szimp�ti�t keltõ gonosztevõ. A moraliz�l�knak ez�ttal igaza volt: az elm�lt negyven �vben a McDowell �ltal megform�lt figura a popkult�ra r�sze lett, miut�n nem csak a punk- �s skinhead-zenekarok �nekeltek himnuszokat Alexhez, hanem Madonna, Kylie Minogue �s Lady Gaga is mag�ra �lt�tte filmb�li ruh�j�t koncertfell�p�sein.

A sajt�t�mad�sok �s a lak�sa elõtt t�ntetõk haragja v�g�l megtette a hat�s�t: a 61 h�ten kereszt�l mozimûsoron tartott alkot�st Kubrick 1973 tavasz�n visszavonatta az angliai forgalomb�l, amelyet eg�szen 2000-ig nem is vet�tettek nyilv�nosan. Alex ek�zben m�gis ikonikus alakk� v�lt, kezdettõl fogva delejes ereje mit sem vesz�tett vonz�s�b�l.     

A t�rt�nelem zabigyerekei

„Nincs �rt�krended” – v�gja egym�s fej�hez Gavras filmj�nek k�t szereplõje, amellyel ink�bb magukr�l adnak hû �njellemz�st. Tyler a „t�rt�nelem zabigyerekeinek”, apa �s h�bor�s tapasztalat n�lk�l felnõtt nemzed�knek nevezi t�rsait. Alex szerint „csup�n az�rt csin�lom, amit csin�lok, mert szeretem csin�lni” – utalva r�, hogy a rossz az �nj�bõl ered, amely ugyan�gy a vil�g r�sze, mint a j�.

Mik�zben a filmek k�pi vil�ga egyre realisztikusabb� v�lik, a T�rsadalom �s a L�zad� benn�k megjelen�tett viszonya jelentõs v�ltoz�son megy kereszt�l. A G�pnarancs ugyanis m�g az elk�pzelt j�võben j�tsz�dik, a Harcosok klubj�nak idõbeli helysz�ne azonban m�r a stiliz�lt jelen, az Eljõ a napunk pedig h�tk�znapjaink egyhang� siv�rs�g�nak igencsak val�s�gos k�rnyezet�ben zajlik. Ek�zben Kubrick mûv�ben az �llam kifog�solhat� eszk�z�kkel k�zd a bûn�zõ k�oszcsin�l�k ellen, Fincher filmj�ben viszont m�r a K�osz Brig�d „�bresztgeti” gerilla-akci�kkal a t�rsadalmat, v�g�l Gavras munk�ja a t�rsadalom ellen viselt vak h�bor� kaotikuss�g�ra f�kusz�l.

R�ad�sul, ahogyan szaporodnak a fõszereplõk, �gy v�lnak egyre k�rd�sesebb� a t�rsadalom elleni l�zad�shoz v�lasztott eszk�zeik. Alex egyed�li fõhõsk�nt uralja a G�pnarancs t�rt�net�t, a Harcosok klubja m�r kettõs �nt szerepeltet alanyk�nt, az Eljõ a napunkban pedig t�nyleg k�t k�l�n szem�ly fog �ssze a rombol�sban. M�g azonban Alex brut�lis cselekedetei kor�ntsem sz�lnek felh�borod�st, a tettessel akkor is azonosulni lehet, ha vil�gos, hogy rossz az, amit csin�l, addig Tyler egyszerre vonz� �s tasz�t� alak, R�my �s Patrick viszont sarokba szor�tott patk�nyk�nt cselekszik.

A G�pnarancs �llam �ltal semleges�teni pr�b�lt �szt�n�s bûnelk�vetõj�t a Harcosok klubj�nak skizofr�n filoz�fusgerill�ja k�veti, akitõl az Eljõ a napunk torz bossz�v�gy vezette p�rosa veszi �t a staf�t�t. Motiv�ci� tekintet�ben a zsigeri �szt�n ut�n a tapasztalat-sz�lte eszme cselekszik, azut�n pedig maga a semmi v�lik c�ll�. A k�rd�s m�r csak az, hogy mi j�het a nihilizmus ut�n?

A cikk k�zvetlen el�rhet�s�gei:
	offline: Filmvil�g foly�irat 2011/11 04-08. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10845

Cikk �rt�kel�se:

szavazat: 1366 �tlag: 5.45