Sárközi Dezsõ
Kínáról jut eszembe. Mennyei Örömök Klubja helyett inkább ez a Jean Vigo-s cím illenék ehhez a sino-amerikai filmregényhez. Wayne Wang filmje ugyanis az emlékekben élõ Kínáról szól. San Franciscóba szakadt kínai hõsnõi – négy anya és lányai – lélekben még mindig az óhazában élnek. A Mao-Zoleumban. A tradíció vagy modernizáció címû non-stop kiállítás Kínájában.
A szerteágazó, bonyolult szerkezetû epikus filmben (Amy Tan családregényébõl készült) az anyák és lányaik élettörténete társadalmi korkép, kórlap, hirtelen ívelõ lázgörbével, könnyû halálozással, véget nem érõ vergõdés a beilleszkedés reményében. Mindegy is, hogy Sanghaj a színhely vagy San Francisco.
A Mennyei Örömök Klubja irodalmi mûnek teljes, filmnek is az lehetett volna. Helyette egy belsõ emigrációban szenvedõ irodalmi adaptáció született – megrázó történettel, hiteles díszletekkel és jelmezekkel –, amelynek minden egyes képe ólomnehéz.
A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1081 |