Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Mosás, vágás, ámítás

Parádi Orsolya

De vrais mensonges – francia, 2011. Rendezte: Pierre Salvadori. Írta: Benoît Graffin és Pierre Salvadori. Kép: Gilles Henry. Zene: Philippe Eidel. Szereplő: Audrey Tautou (Émilie), Nathalie Baye (Maddy), Sami Bouajila (Jean), Stéphanie Lagarde (Sylvia). Gyártó: Les Films Péllias. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 101 perc.

Habkönnyűnek szánt francia vígjáték, amelyben Audrey Tautou butácska fodrásznője saját hazugságainak hálójába gabalyodik, és gabalyít másokat. Egy névtelen szerelmeslevéllel kezdődik minden, melyet Émilie a szalonjában mindenesként dolgozó Jeantól kap. Ezt elküldi még mindig vonzó, de boldogtalan anyjának, hátha felderül tőle. Jean mellesleg a Berkeley-n végzett nyelvész, és amikor ez kiderül, Émilie annyira frusztrált lesz, hogy kirúgja. Ám anyja addigra bezsong, ezért Émilie megkéri a férfit, játssza el a titkos imádó szerepét, és ezzel szerelmi háromszöggé alakul a történet.

A Vénusz szépségszalont idéző, dél-francia tengerparti fodrászüzletben játszódó komédia egészen kellemes nyár eleji szórakozás lenne, ha karakterei nem lennének szélsőségesen bugyuták. Az első félórában mintha a szemünk káprázna az életidegen figuráktól. Tautou-ból Pierre Salvadori rendező hozott már ki felszínes szélhámosnőt a Drágaságomban, ám azt a félvilági élet pikantériája még elvitte valahogy. Új filmjének női főhőse azonban gyáva és szánalmas egyszerre, és jellemfejlődéséről nehéz lenne ódát zengeni. Az André Téchiné AIDS-drámájából és A belső körből ismert Sami Bouajila karaktere pedig bamba, bocsánatkérő mosollyal kénytelen hagyni, hogy álmai nője alázza, bár játéktere nagyobb. Amikor végre megelégeli a csikicsukit, és felvállalja a prostituálódást – pénzért elmegy bájvacsorázni a mamával, közben megküzd magával –, végre valami emberit láthatunk. Olyan az egész, mint Tautou filmbeli nyaktetoválása: rózsának szánták, de inkább égési sérülésre hasonlít. Ez az Émilie fényévekre van Amelie-től.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10678

Kulcsszavak: 2010-es évek, csábítás/hódítás, francia film, hazugság, kritika/filmkritika, szerelem, színészvezetés/színészi játék, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 1030 átlag: 5.31