Nagy V. Gergő
Bronson – angol, 2008. Rendezte: Nicolas Winding Refn. Szereplők: Tom Hardy, Kelly Adams, Luing Andrews. Forgalmazó: Budapest Film. 92 perc.
Vörös fényben öklözi szûk cellája rácsait Nicolas Winding Refn filmjének hõse a nyitányban, meztelenre vetkõzve, dühödt táncot járva várja lincselõit, s mikor már tucatnyi rendõr rugdalja a földön, vérrel mázolt arcára beteg vigyor költözik. Az Elátkozott város-trilógiáról elhíresült dán kultrendezõ Nagy-Britannia legnevesebb fegyencérõl forgatta hatodik moziját, arról a Michael Petersonrõl, aki egy jelentéktelen postarablás miatt került a sittre, hogy ott aztán rendületlen tombolással és hajmeresztõ túszejtésekkel vívja ki magának a magánzárka életfogytig tartó lakhatási jogát.
Az önmagát Charles Bronsonnak keresztelõ eminens rosszfiú – aki majd’ negyven éve tartó hõbörgése során több verseskötetet és fitnesz-könyvet publikált – vidáman vicsorgó bohócként jelenik meg Winding Refn zavarba ejtõ börtönfilmjében. Jóllehet a cselekmény lazán követi Bronson életének állomásait – hiszen a három felvonás a fiatalkorra, a szabadlábon töltött kurta hetek gondjaira, majd pedig a kései korszak egyre elborultabb tetteire fókuszál –, a bestiális vadulás lélektani és társadalmi indítóokai végig homályban maradnak. Refn inkább bizarr humorú varieté-számot kerekít anarchista anti-hérosza történetébõl, amelyet a hírnévre áhítozó erõszakmûvész vezet elõ képzeletbeli – s rajtunk keresztül megtestesülõ – közönségének. Vadul stilizált, szürreális epizódokból áll az elõadás, kábító színekben pompázó, szinte mozdulatlan képek mesélnek, s erejüket Wagner, Verdi vagy épp a Pet Shop Boys zenéje fokozza. Delejezõ hatású, hibbant látomás a Bronson; némely tekintetben a Mechanikus narancshoz mérhetõ, ám annál egyszerûbb, egyúttal hivalkodóbb munka.
Extrák: semmi.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 59-59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10641 |