Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

A lány és a farkas

Szabó Noémi

Red Riding Hood – amerikai, 2011. Rendezte: Catherine Hardwicke. Írta: David Johnson. Kép: Mandy Walker. Zene: Brian Reitzell és Alex Heffes. Szereplők: Amanda Seyfried (Valerie), Shiloh Fernandez (Peter), Gary Oldman (Solomon), Lukas Haas (Auguste). Gyártó: Warner Bros. / Random Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.

Az első Alkonyat-filmet jegyző Catherine Hardwicke Piroska és a farkas-átirata vizuális világában megidézi Neil Jordan klasszikusát, a Farkasok társaságát, de történetvezetésében nem jut túl a Twilight-széria korlátain. Hardwicke adaptációja misztikus krimibe oltott románc, egy elrendezett házasság és egy gyilkosságsorozat árnyékában szövődő szerelmi háromszög története a Grimm-meséből ismert motívumok szabad felhasználásával.

Míg a pubertáson szerencsésen túljutott közönséggel számoló adaptációk nagy részében a farkas megjelenése a másik címszereplő szexuális ébredéséhez köthető, A lány és a farkas esetében a szexualitás helyett a szerelem, és a fullasztó kisközösségből való elvágyódás kapja a főszerepet. Passzív hősnőnk a körülötte élő férfiak brutális dominanciaharcának kereszttüzében az önálló döntéshozatal kényszerével küzd, de jellemfejlődés hiányában vívódása a film végére sem oldódik fel. A banális romantikus szál mellett a klasszikus whodunit-sztori hivatott fenntartani a nézők figyelmét, nem kevésbé bejáratott klisék mentén: a nyomok és megérzések egy jó öreg flashback-rendszerű szembesítőjelenetbe torkollnak, ahol az utolsó emlék hordozza a végső ütőkártyát.

A végletekig stilizált díszletek között egy végtelenül egysíkú történet zajlik; a szexualitás enigmája és a népi folklór metaforáinak ezer olvasata helyett a film egyszerhasználatos szimbólumokat kínál, lebutított, vagy sehová sem vezető mitológiai utalások ingatag rendszerére alapoz. A lehengerlő látvány jó darabig elkendőzi az alkotók mese iránti közönyét, de a megszelídített vérfarkas motívuma végképp lerántja a leplet a sterilizált történetről: a kasztrált monstrum és a szexualitás ellopott rejtélye csinos kamaszok évődésévé torzítja az archetipikus sztorit – nagymama vörösborába Coca Colát csempészett az álomgyár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10633

Kulcsszavak: 2010-es évek, adaptáció, gyilkosság, mese, szerelem, USA film,


Cikk értékelése:szavazat: 963 átlag: 5.48