Gelencsér Gábor
Keserédes film/játék életre-halálra. Na jó, inkább életre.
A Ki/Be Tawaret játékos film, már a címe is az. Megengedhetõ hát, hogy belemenjünk a játékba, s a rendezõ, Molnár György gazdag pályafutásának filmcímeibõl rakjuk ki legújabb munkájának puzzle-ját. Lidérces álmok (korai kisjátékfilm még 1978-ból), A varázsló álma (1986, Csáth Géza nyomán), Sok hûhó Emmiért (1997-es Aszlányi Károly-adaptáció), Egyszer élünk, Nem történik semmi (egy-egy Tar Sándor-megfilmesítés 2000 és 2004-bõl), s végül talán a legfontosabb címdarab: Mert szabad vagyok (2001-es tévéfilm Kapecz Zsuzsa forgatókönyvébõl). A játékosságon túl feljogosít erre a Ki/Be Tawaret epizódok és karakterek látszólag kiszámíthatatlan mozgásából és kölcsönhatásából felépített szerkezete is; a válogatást az életmû eddigi darabjaiból pedig a film alig leplezett vallomásszerû, visszatekintõ, összefoglaló karaktere indokolja, amely persze nem jelent lezárást, sõt mindenféle élet/mû lezárása, lezárhatósága ellen fogalmaz.
Ki/Be – a címnek ez az eleme nagyon is komolyan veendõ: amikor úgy tûnik, kilépünk valahonnan, egyúttal be is lépünk máshová, ahonnan aztán megint a „ki” következik, és így – lehetõleg minél – tovább, az életbe való „be”-lépéstõl a végsõ „ki”-lépésig. De ebben az összefüggésben a cím második fele is legalább ennyire súlyos jelentésû. A Tawaret a történetben csak a fõhõs ironikus portréjaként, (megint csak játékos) animációs betétekben idézõdik meg, mint a víziló elnevezése, holott ennél valóban súlyosabb fogalomról van szó: az asszonyokat, a terhes anyákat és a gyermekeket védelmezõ egyiptomi istennõrõl – ám ez a jelentés már csak a film pontosan kidolgozott motívumrendszerébõl olvasható ki.
A Ki/Be Tawaret világa olyan, mint egy átjáróház: van, aki költözik, s van, akihez költöznek; van, aki vár, s van, akire várnak; mindenki jön-megy a saját és a mások életében. Fõhõsünk, a középkorú, magányosan élõ, elvált, egyetemista fiát kiismerni próbáló férfi nappal ábrándos nõgyógyász, éjjel józan dzsessz-zenész; nem tudja, szeretõjéhez, takarító- vagy asszisztensnõjéhez ragaszkodjon-e jobban; délben egy kisvendéglõ elégedetlen törzsvendége, aki esténként kedvtelésbõl kitûnõen fõz. E zûrzavarban rövid ideig lelki partnere és albérlõje lesz fia „volt–nincs–lesz” barátnõje, aki hol bölcsész, hol rock-zenész, hol egy szubkulturális rádió provokatív mûsorvezetõje, szabadidejében pedig cinkostársával az arra érdemes álszent tanárokat büntetõ kétszemélyes szabadcsapat akcionistája. Mindenki másra vágyakozik, mint amit a sors neki rendelt: a professzornõ megereszkedett teste és frusztrált lelke helyett elfecsérelt ifjúságára, a docens úr Hölderlin és Goethe helyett vad szexuális kalandokra, a nyomozónõ viszont a bölcsészet nemes tudományára. S van, aki gyorsan meg is valósítja álmait: a rockbanda új tagja Krisnásból táltososba vedlik, s élete színes pályáján ez bizonyára még nem a végsõ állomás. De ezzel még korántsem soroltam fel mindenkit és a szereplõk valamennyi lelki drive-ját. A nagy jövés-menésnek van azonban még egy fontos eleme, maga a közeg, Budapest, közelebbrõl a Terézváros, amely végtelen türelemmel fogadja be izgõ-mozgó lakóit. Mintha a város „tudása” a szerzõével volna azonos: látott õ már ilyet. A hely ismerõssége karnyújtásnyi közelségbe hozza az abszurd helyzetek és karakterek szürreális (láz)álmait, amelyek ugyanakkor meseivé stilizálják a környezetet. Lebegünk, valahol valóság és képzelet között.
Molnár György – nem elõször – maga írta filmjének forgatókönyvét. Pályafutása során ugyanakkor számtalan író mûvét dolgozta fel a fent említetteken túl Kosztolányi Dezsõtõl Esterházy Péterig. A Ki/Be Tawaret úgy személyes, szerzõi film, hogy „lapjain” ott élnek a korábbi megfilmesített olvasmányélmények, mindenekelõtt a valóságtól eloldott költõi szemléletben és a szerteindázó–összetartó játékos szerkezetben. (A rendezõ gyakran több mû vagy több szerzõ egybekapcsolásával hozott létre egy-egy filmet.) „Átjáróház” az az irodalmi hagyomány, amelybõl merít – s átjáróház az a film, amelyet saját élményvilágából felépít. Jó bóklászni benne.
Ki/Be Tawaret – magyar, 2011. Rendezte és írta: Molnár György. Kép: Csukás Sándor. Vágó: Király Ferenc. Hang: Nagygyörgy Gábor. Producer: Kántor László és Kulcsár Zsuzsa. Szereplõk: Schlanger András (Sugár), Kerekes Vica (Fruzsi), Ötvös András (Bence), Kovalik Ágnes (Dorka), Varjú Olga (Erzsike), Vajda Milán (Máté). Gyártó: Mátrix Film kft. Forgalmazó: CineReál Kft. 91 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 50-50. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10627 |
