Mozi

Három majom

Schreiber András

Üç maymun – török-francia-olasz, 2008. Rendezte: Nuri Bilge Ceylan. Írta: Ebru Ceylan, Ercan Kesal és Nuri Bilge Ceylan. Kép: Gökhan Tiryaki. Szereplők: Yavuz Bingol (Eyüp), Hatice Aslan (Hacer), Rifat Sungar (Ismail), Ercan Kesal (Servet). Gyártó: Zeynofilm. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 109 perc.

Nem lát, nem hall, nem beszél. A híres japán szimbólum, a három majom ősi bölcsessége szerint könnyebb az élet, ha befogjuk a szemünket, fülünket, szánkat. Az apátia török rendezője, Nuri Bilge Ceylan az ősi tanítást kedvenc témája, a kiüresedés és elidegenedés illusztrálására alkalmazza. A Három majom protagonistái, egy isztambuli család, apa–feleség–fiú, hibás döntéseik miatt lassacskán elveszítik erkölcsi érzéküket, egyre mélyebbre húzza őket a bűn örvénye; darabjaira hullik a hármas egység.

Ceylan szerint a családot az erkölcs tartja össze – ennek érzékeltetésére a rendező szakít a korábban bevált drámai elbeszéléssel (Messze, Éghajlatok) és új filmjét bűnügyi keretbe helyezi. Akár egy noir, úgy indul a Három majom – a választási kampány előtt álló politikus éjszaka elgázol egy embert, megkéri sofőrjét, vállalja magára a börtönbüntetést, kellő anyagi ellenjuttatásért cserébe. A família kilenc hónapra családfő nélkül marad, és ez bőven elég, hogy a baj tovább fokozódjon: a fiú kallódik, a feleség félrelép a politikussal. Szó sincs azonban az idill felbomlásáról, ugyanis nincs családi harmónia már a történet elején sem. Ceylan nem ábrázolja a családi egységet a film kezdetén, mivel a Három majom logikailag a Messze (2003) és az Éghajlatok (2006) folytatása. Míg a cannes-i nagydíjas Messze az egyéni magány ironikus portréja, az Éghajlatok már a társas egyedüllétet ábrázolja – Ceylan innen lép tovább. Az Éghajlatok szerelmespárja nem talál megoldást az elhidegülésre, a Három majom apafigurája nem hajlandó tudomást venni róla, és a legtermészetesebbnek veszi, hogy más helyett bevonuljon a börtönbe, mintha ezzel az áldozattal (pontosabban a cserébe kapott pénzzel) valóban támogatná a családot. A hazugság hazugságot, a bűn bűnt szül, a Három majom szereplői nem hajlandók meglátni, hogy a családi egység már sokkal korábban felborult, vakok, süketek és némák az igazságra, miközben a mélyben forrnak az indulatok.

Az eredeti foglalkozását tekintve fényképész Ceylan pazar színkompozícióval, hosszú snittekkel és statikus kameramunkával mesterien érezteti azt, amire színészei legfeljebb teátrális alakítással lennének képesek. A látványos szenvedés és mély melankólia a képek erejével lesz átélhető. A záróképen viharfelhők gyűlnek a Boszporusz felett. A moralizáló Ceylannál azonban az eső nem tisztára mos, csak még inkább felkavarja az örvényt.