Vincze Teréz
The King’s Speech – brit, 2010. Rendezte: Tom Hooper. Írta: David Seidler. Kép: Danny Cohen. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Colin Firth (VI. György), Helena Bonham Carter (Elizabeth királynő), Geoffrey Rush (Logue), Guy Pearce (VIII. Edward). Gyártó: UK Film Council / See-Saw Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 118 perc.
A monarchikus berendezkedésnek egy filmes előnye biztos van: a királyi család tagjairól nagyszabású, Oscarra termett, a nemzeti határokon is túlnyúló közönség érdeklődésére is számot tartó filmek készíthetőek. Az angolok sorra remekül használják ki ezt a lehetőséget, hogy az utóbbi időből csak a 2006-os, A királynő című darabra utaljunk.
Jelen filmben II. Erzsébet édesapja, az 1936-ban királlyá koronázott VI. György (Colin Firth) áll a történet középpontjában. A főszereplő személye rögvest garantálná a nagyszabású történelmi dráma lehetőségét, hiszen VI. György trónra lépésekor a Föld lakosságának negyede felett urakodott, regnálása alatt üzent hadat a Brit Birodalom a hitleri Németországnak, és ő volt India és Írország utolsó uralkodója is. Azonban mindezen túl volt még egy tulajdonsága: Albert herceg (a későbbi VI. György) gyermekkorától fogva erőteljesen dadogott. A film e probléma köré szerveződik: hogyan birkózik meg az uralkodás terhével a férfi, aki nem is akart király lenni, s aki mindenek felett leginkább a nyilvános beszédtől retteg a rádióbeszédek és filmhíradók korában.
A dadogás elleni küzdelem, a bukott színészből beszédtanárrá avanzsált közrendű férfi és a királyi sarj közötti személyes kapcsolat alakulása, és ezen keresztül az angol monarchikus osztályberendezkedés igen érzékeny és szórakoztató ábrázolása áll a film centrumában. A páciens és a terapista barátsággá alakuló viszonyának hangsúlyozása teszi a filmet erőteljesen kamara jellegűvé: végig dominálnak a szűk belső terekben felvett jelenetek, melyek kifejezetten a színészi játék finomságaira alapoznak (külön kiemelendő Helena Bonham Cartert a király feleségének szerepében). A film tetőpontja azonban látványos történelmi drámákhoz is méltó, nagy hatású jelenet, melyben a király legyőzve saját korlátait rádióbeszédben jelenti be alattvalóinak, hogy a Birodalom hadban áll.
Jó lenne ellesnünk valamit az ilyen filmekből, hogy hogyan lehetne kevéssé hivalkodó, minőségi történelmi drámákat készíteni saját alapanyagainkból.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 53-53. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10524 |
