Alföldi Nóra
New York I Love You – amerikai, 2008. Rendezte: Mira Nair, Shekhar Kapur, Randall Balsmeyer, Fatih Akin, Andrej Zvjagincev, Brett Ratner, Natalie Portman, Joshua Marston, Scarlett Johansson, Wen Jiang, Shunji Iwai, Allen Hughes, Yvan Attal. Zene: Antonio Pinto Szereplők: Kevin Bacon, Orlando Bloom, Hayden Christensen, Julie Christie, Bradley Cooper, Robin Wright Penn, Natalie Portman. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 103 perc.
A szkeccsfilmnél nincs is hálásabb forma, hiszen szabad az alkotói kéz, csupán az apró sztorik időtartamára és azokra a bizonyos homogenizáló motívumokra kell odafigyelni. Sőt még ez utóbbi sem feltétlenül szükséges, mióta változtak a befogadói szokások és a nézőnek semmi problémája a fragmentált logikai szálakkal, elég ha egyetlen nagy olvasztótégelybe kerülnek be a párpercesek. Legideálisabb erre a célra egy nagyváros (ha lehet, multikulturális, azaz minél többféle embert, nációt tömörít), a tematika pedig a lehető legáltalánosabb, például szerelem, szeretet – kedves és különleges történeteken keresztül kifejtve.
A Párizs, szeretlek producerei mindezen felbuzdulva Amerikában folytatták tovább színes kis szériájukat, és hol máshol, ha nem New Yorkban szedtek volna össze tíz nemzetközi rendezőt, hogy összerakjanak tíz darab tíz perces szegmenst, amelyek egy Central Parkon, sárga taxikon, dohányzást kitiltó éttermeken átívelő folyamot képeznek. A kollázs igen impozánsra sikeredett, a direktorok lazán kerülik ki a romkom közhelyeket, inkább kedves aprócska impressziókban értekeznek a szerelem fogalmáról. Képviselteti magát a kiégett pár, a kétszáz éve szerelemben élő idős házaspár, egy rendhagyó vakrandi a szalagavató bál előtt, egy hirtelen jött plátói szerelmet ápoló kettős, a művész és múzsája, mókás színfoltként pedig a prosti és az agglegény flörtje. Szkeccshez illőn mindegyik sztori különleges mintázattal és csattanóval operál, a szerény fordulatok, nagyobb blöffök, esetleg szürreális álmok, vagy éppen a különböző anyaghasználat (van, aki vágástechnikai bűvészkedés mellett döntött, van, aki impozáns lírai szürreáliát lobogtat meg) vagy a spirituális töltet zavartalanul megférnek egy palettán. A végkifejlet is egy szép, időn és téren kívüli installációt sejtet. New York a galériák, kiállítótermek, extrém kurátorok sokat érő gyűjtemények fővárosa – a tíz művész tíz műve mindazonáltal kellemesen szerény tárlat, egyetlen falon a helye.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 55-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10519 |
