Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Fényes csillag

Vincze Teréz

Bright Star­ – brit-ausztrál-francia, 2009. Rendezte és írta: Jane Campion. Kép: Greig Fraser. Zene: Mark Bradshaw. Szereplők: Ben Whishaw (John Keats), Abbie Cornish (Fanny), Kerry Fox (Mrs. Brawne), Paul Schneider (Charles Armitage Brown). Gyártó: BBC / Pathé. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 119 perc.

John Keats nemcsak az egyik legjelentősebb romantikus költő, de tragikus sorsa klisészerűen sűríti magába mindazt, mit romantikus költőről gondolni szokás: korán árvaságra jut, életében nem ismerik el művészetét, idejekorán (25 évesen) éhezve, tüdőbajosan hal meg, hogy azután rövid életének egyetlen szerelme beteljesületlen románcukon búsongva élje le hátra lévő életét.

Filmjeinek ismerői számára Jane Campion rendezőnő nem okoz meglepetést azzal, hogy a Keats életét megidéző film főhőse lényegében egy nő, Fanny Brawne, a költő szerelme. Az ő szemén keresztül látjuk a hol félénk és visszahúzódó, hol elragadtatott költőt. Fanny őszinte érdeklődése az irodalom iránt és tudatos küzdelme azért, hogy megértse Keats költészetét, arra szolgál, hogy ábrázolhatóvá tegye a filmen oly nehezen ábrázolhatót: az írás, a szó és a költészet (vonz)erejét. A filmben mindvégig jelen van egyfajta keresetlen természetesség, amivel a tragikus sors és a romantika sugallta pátoszt sikerül a rendezésnek kellő távolságra elkerülnie. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy Ben Whishaw bámulatos egyszerűséggel és közvetlenséggel alakítja a költőt, amitől Keats hol csak egy kedves srácnak tűnik a szomszédból, hol pedig felsejlik benne az elismertség hiányától meggyötört géniusz alakja.

Jane Campion a romantikus költő világát, költészetének érzékiségét leghatékonyabban mégis magukkal a lenyűgöző, gazdag textúrájú képekkel idézi meg. A kis mélységélességgel rögzített totálok impresszionisztikus színei, az ablakkereteken átszűrődő látványok és a szabás-varrásban jeleskedő Fanny textiljeinek érzékisége teszik különleges, szenzuális élménnyé a filmet. E lenyűgöző képi lágyságot már megfigyelhettük Campion előző nagyjátékfilmjében, a Nyílt sebben is, a mostani filmben azonban ennek hatékonyságát megsokszorozza a látványvilághoz jobban passzoló téma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10487

Kulcsszavak: 2000-es évek, ausztrál film, brit film, francia film, Keats, költészet, romantika, szerelem, vizualitás,


Cikk értékelése:szavazat: 1189 átlag: 5.39