Fekete Tamás
Unstoppable – amerikai, 2010. Rendezte: Tony Scott. Írta: Mark Bomback. Kép: Ben Seresin. Zene: Harry Gregson-Williams. Szereplők: Denzel Washington (Frank Barnes), Chris Pine (Will Gordon), Rosario Dawson (Connie Hooper). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 99 perc.
Bátyja árnyékától, és választott műfaja, az akció világától elszakadni képtelen, de erre szemlátomást nem is törekvő rendező, Tony Scott alig több mint egy éve jelentkezett utoljára filmmel. Miután a Hajsza a föld alatt erőszakoltan felakciósított remake-jét feltűnő összhangban utasította el a kritika és a közönség, direktorunk is belátta, jobb, ha a kirendelt pályán marad; a Száguldó bomba (eredetileg: Megállíthatatlan) pedig címében és tematikájában is az ismerős és ideális terep lehetőségét kínálta.
A hangsúlyozottan megtörtént események alapján készülő mű az Akira Kuroszava forgatókönyvéből készült, 1985-ös Szökevényvonat alapszituációját veszi elő: az elszabadult, vezető nélkül száguldó vasparipát két modern cowboy-nak kell megállítania. A két szökött fegyenc vezetőfülkében elfoglalt helyére azonban ezúttal két kékgalléros mozdonyvezető pályázik: a veterán, kényszernyugdíjba küldött özvegyember (a már-már fétisként használt színész, Denzel Washington, aki immár ötödször veti alá magát készséggel Scott utasításainak), és a nem kevésbé megtört szívű ifjú titán (Chris Pine), akinek rögtön első munkanapján egy nem mindennapi kiképzésen kell átesnie. Kettejük elszánt küzdelmét most is egy belevaló nő segíti, ezúttal tőlük messze, a forgalomirányító központból instruáló Connie (Rosario Dawson).
A hosszú évek óta parkolópályán álló projekt a stúdiótól kapott zöld jelzés után meglepően gyorsan elkészült, ám ez a sietség éppen az állítólag többször is átdolgozott forgatókönyvön látszik leginkább. A többek között a Die Hard-széria három évvel ezelőtti felmelegítéséért is felelős Mark Bomback ügyesen és helyenként kifejezetten váratlan ötletekkel adagolja a kötelező fordulatokat és akcióelemeket, addig a pontig, míg a film közepe táján az addig tétlenségre kárhozatott hőseink is bizonyítani tudnak. Tony Scott emellett tőle régen látott biztos kézzel irányítja az elszabadult (megjelenésében és 777-es sorszámával valódi emberfeletti monstrummá dagasztott) szerelvénye és megfékezését vállaló csapat kalandját. A műveire jellemző erős szűrőzést és markáns vágástechnikát már a főcímben elbúcsúztatja, sőt, kifejezetten ellentétére fordítja, mikor a filmet az esemény közelében mozgó tévéstábok felvételeivel egészíti ki – megadva ezzel a műfajnak azt a tétet és rangot, amelyet az elmúlt időszak erősen elszabadult fantáziájú darabjai kikezdtek.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 52-52. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10451 |
