Varró Attila
You again – amerikai, 2010. Rendezte: Andy Fickman. Írta: Moe Jelline. Kép: David Hennings. Zene: Nathan Wang. Szereplők: Kristen Bell (Marni), Jamie Lee Curtis (Gail), Sigourney Weaver (Ramona), Odette Yustman (Joanna). Gyártó: Oops Doughnuts / Touchstone Pictures. Forgalmazó: Palace Cinema. Feliratos. 96 perc.
Parádés bemutatkozása, a Reefer Madness exploitation kultuszfilmjének musical-remake-je után Andy Fickman gyorsan berendezkedett a meleg hollywoodi rendezők számára fenntartott romkom-cellában, sőt sajátos ízlésével otthonossá is tette magának. Miként a Micsoda srác ez a lány esetében már a cím is mutatja, vígjátékai alapkonfliktusa rendre az ellentétes nemi szerepek felvételére épült, legyen szó Shakespeare Vízkeresztjének focicsapat-verziójáról vagy Kőszikla Dwayne Johnson ismételt anyaszerepbe kényszerítéséről (Gyerekjáték, Boszorkány-hegy). Fickman ezúttal az esküvői vígjáték divatos alműfajával próbált szerencsét, szerzői kézjegyét azonban nem a szingli-hősnőnek tartogatta, inkább a szülő-generációt lepte meg vele.
A Már megint te történetének alapjáraton kevés köze van a nemcserés vígjátékokhoz: egy penészvirág mivoltát sikeresen levetkőző yuppie-hősnő párnapos küzdelmét örökíti meg, amely során kétségbeesve próbálja leválasztani házasodó bátyjáról leendő párját, miután felismeri benne középiskolás évei első számú megkeserítőjét. Fickman filmje azonban a film harmadán megduplázza a konfliktust, amikor a két anyósjelölt sötét közös múltjára is fény derül: innentől egyszerre kísérhetjük nyomon az ifjú Marni harcát saját kísértő múltjával és édesanyja elszánt próbálkozásait, hogy túlragyogja az azóta álomkarriert befutó régi riválist. Mindez továbbra sem haladná meg a műfajból ismerős versengős tematika kereteit (lásd még Csajok háborúja), ám a rendező remek húzással a ’70-es évek két emblematikus final girljére bízta az anyaszerepeket, akik nem egyszer térdre kényszerítették a hímdominancia olyan überkillereit, mint Mike Myers és az Alien – sőt főhősnőjével ki is mondatja a valódi tétet („A gimi egy horrorfilm volt, ez pedig most a folytatás”). Sajnos azonban a végkifejletre kicsorbul a szatirikus él és a két horror-ikon beígért fizikai küzdelme is elmarad, átadva helyét egy szolidra vett közös lubickolásnak a kortárs romkomok langyos vizében.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10440 |
