Gelencsr Gbor
Magyar, 1972. Rendezte: Zolnay Pál. Szereplk: Zala Márk, Iglódi István, Seb Ferenc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 80 perc.
A stlusoktl, irnyzatoktl fggetlen, azokat inkbb megelz, semmint beteljest Zolnay Pl magnyos s jrszt elfelejtett alakja a magyar filmtrtnetnek. Ezen a mltatlan helyzeten vltoztat taln legmaradandbb filmje, a Fotogrfia ignyes DVD-kiadsa.
Az 1972-ben kszlt film egyszer, ttetsz szerkezete ellenre pratlanul gazdag, a kzvetlen, lmnyszer befogads s a spekulatv filmelmleti gondolkods szmra egyarnt nyitott m. A dokumentarista alaphelyzetre – fotogrfus s retusr jrja a vidket, kuncsaftok utn vadszva – egy, a mai napig rvnyes mvszetszociolgiai krds pl: hogy is van az, hogy a np egyszer gyermeke a valsgh mvszet helyett a giccset rszesti elnyben? me, nhny magvas tanulmnyrt kilt vlaszlehetsg, amelyre Zolnay forgats kzben – szerencsre – mg csak nem is gondolt. A fotogrfus s a retusr kettsnek mly rtelm dialektikja kultra s trsadalom viszonynak klnfle aspektusaira vilgt r a forgats idejn eleven politikaitl a mostanra ber antropolgiai szempontig. A mvsz(et) e megkettztt modellje ugyanakkor reflexis mozzanatot is magban rejt, megint csak az aktulis vetlettl (dokumentarizmus vs. fikci, avagy „igazsg” vs. „hazugsg”) a mvszetelmlet kurrens krdskreiig (pldul recepcieszttika). S vgl a film stlusa a dokumentarista s a fikcis forma hetvenes vekben nagy karriert befut tvzsnek is tekinthet, mikzben e mdszer korltait is jelzi, ahogy a film vratlanul eltr fiktv koncepcijtl, de ppen ezltal marad h a megismers dokumentarista logikjhoz. Az egyik portn ugyanis szereplink nem ksztenek, hanem kapnak fotogrfit, s vele egy dbbenetes erej csaldi drma trtnett. A fotogrfus s a retusr – a rendezvel egytt – egyszeren elfelejtik, mirt is jttek, mi is a film eredeti tmja, ehelyett valdi mvszi sztnnel teret nyitnak a feltrul let gazdagsga, mlysge, titokzatossga eltt.
Mindezek kifejtsre azonban ezttal nem csupn terjedelmi okbl nincs md. Vgre olyan lemezt tehetnk a lejtszba, amely nem pusztn arra ad alkalmat, hogy egy filmrl (jra) gondolkodjunk, hanem azt is rdemes bemutatni, mikppen segti a kiadvny m s alkot jobb, teljesebb rtelmezst, illetve megismerst.
A cikk kzvetlen elrhetsgei: | |
![]() | offline: Filmvilg folyirat 2010/12 58-58. old. |
![]() | online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10439 |