Filmvilág

Papírmozi

A Pinkhell magazint 2005-ben hozta létre a Magyar Képregény Akadémia, a kortárs hazai képregény egyik fontos alkotóműhelye. Bár az utóbbi időben ritkultak a lap megjelenései, az idei szervezeti változásoknak köszönhetően bővült a szerzőgárda, és az új szám minden korábbinál szélesebb tematikával jelentkezik, végérvényesen rácáfolva a művészkedés vádjára.

A lap gerincét Fórizs Gergely remek tengeri zombis története adja, amely egyszerre kalandképregény és annak a paródiája is. Visszatérnek Haragos Péter dróton ülő díjnyertes madarai (Strip), Felvidéki Miklós korszellemet kereső rókája (Noname) és Matheika Gábor beszélő írószerszámai (Pen Club). Az antológiában lelt otthonra a Honvédelmi Minisztériummal közös pályázat nyertesének, Haránt Artúrnak A csomagja, míg az új alkotók közül Csordás Dániel és Vincze Nóra nevét érdemes kiemelni.

A Pinkhell 7. száma a december 18-i Hungarcomix & Animekarácsony rendezvényre jelenik meg, utána a képregényboltokban lesz kapható. A színes antológia új kiadója a Magyar Képregény Szövetség.

Azokban a régi szép időkben, amikor még havonta 4-5 sorozat közül válogathattak az újságárusnál a magyar szuperhős-kedvelők, létezett egy antológia-jellegű kiadvány, Marvel Extra címmel. Most, hogy már a havi Pókember is szinte csodálatos módon éli túl az évek múlását, és fél lábbal átköltözött a könyvesboltokba Batman és a többiek társaságában, a Marvel-hősök legkitartóbb rajongója újra kipróbálhatja a válogatás-formátumot.

Bár Pókember jelenléte az új Marvel Extrában is megkerülhetetlen, Hulk és Deadpool személyében két olyan karakter is önálló történetben látható, aki holtbiztos, hogy nem jut egyhamar saját kötethez. A karácsonyi hangulathoz illően négy könnyedebb hangvételű történet kapott helyet ebben az igazi csemegében.

Finn képregényből eddig csak a magyar származású Kati Kovácséhoz volt szerencsénk, ám az Elsodort világ egészen más stílusú. Amit ebben a francia albumokra hasonlító kötetben találunk, az kivitelezésében leginkább kalandtörténetre emlékeztet, de tartalmilag sokkal komolyabb dologról van szó. A kemény (vagyis technológiai alapú) science fiction kategóriájába tartozó sztori szerzője közismert környezetvédő aktivista és újságíró, és bár regényéből nem hiányzik az akció és a szerelem sem, a hangsúly a mondanivalón van.

A globális felmelegedés valós veszélyét és Atlantisz, az elsüllyedt kontinens legendáját kombináló, és a nyugtalanítóan közeli jövőbe helyezett történet minden bizonnyal gondolatébresztő szándékkal íródott. Képregényi viszonylatban helyenként kicsit túlsúlyos a szöveg, és az emberábrázolás néha ingadozik a realista és az elnagyolt között, de a sztori logikusan fel van építve, és amikor kap rá teret, a grafikus szép munkát végez a látványos részeknél.

A hazai mangapiacon egyre nagyobb hegemóniára szert tevő MangaFan kiadónak idén még nem volt újdonsága, elsősorban a már futó sorozataira koncentrált. Karácsonyra azonban befut a Vampire Knight első kötete, és ezzel párhuzamosan a kapcsolódó anime is elindul az Animax műsorán.

Ahogy nem egy más japán képregény, az elsősorban fiatal lányokat megcélzó Vampire Knight is egyedi módon keveri a távol-keleti stílust a nyugati tematikával. A történet egy képzeletbeli iskolában játszódik, ahol egymástól elkülönítve tanulnak fiatal emberek és kortalan vámpírok, akikről előbbiek nem gyaníthatják, hogy miféle szerzetek. A tanintézet pacifista vezetőjének meggyőződése, hogy megfelelő felvilágosultsággal elérhető a két faj békés egymás mellett élése. Ahogy egy sódzso mangától várható, a fő hangsúlyok nem az akción, hanem a szereplők kapcsolatrendszerén és az elkerülhetetlen romantikus szálon vannak, de nem maradhat ki a koktélból egy jó adag humor sem.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 161-61. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10427