Zalán Márk
Alting bliver godt igen – dán, 2010. Rendezte és írta: Christoffer Boe. Kép: Manuel Alberto Claro. Zene: Sylvain Chauveau. Szereplők: Jens Albinus (Jacob Falk), Marijana Jankovic (Helena), Igor Radosavljevic (Ali), Özlem Saglanmak (Mira), Paprika Steen (Siri). Gyártó: AlphaVille / Sirena Film. Forgalmazó: Cirkó Film. 90 perc.
Gyakori és kedvelt alaptémája filmeknek, sorozatoknak egyaránt, amikor egy bátor civil elkeseredett küzdelmet vív a súlyos információkat a nyilvánosság elől eltitkoló felsőbb hatalommal szemben. Ideális háttér ez egy izgalmas thrillerhez, melyben a főhős, ha le is leplezi az összeesküvőket, általában biztos kudarcra van ítélve. Ezeket a sémákat alkalmazza a 2003-as Rekonstrukcióval híressé vált Christoffer Boe. Noha a dán rendező legfrissebb alkotása semmilyen formában nem újítja meg, mégis szélesíti az összeesküvés-elméletekre támaszkodó filmek skáláját. Története két főszereplője szemszögén keresztül bontakozik ki párhuzamosan: Jacob alkotói válságban szenvedő forgatókönyvíró, aki feleségével együtt gyermeket szeretne adoptálni. Szomszédjuk, Ali, katonai szolgálata alatt foglyok kínzásának volt szemtanúja, és az erről készült képeket éppen Jacobnak juttatja el, aki innentől kezdve minden erejével arra törekszik, hogy a bizonyítékok napvilágra kerüljenek.
Boe remek stílusérzékkel, a műfaj bevett eszközeit felhasználva (a főcím előrevetíti az eseményeket, a flashback-jelenetek feltárják az összefüggéseket), fokról fokra követi végig hőse egyszemélyes harcát, aki miközben valóságos megszállottjává válik teóriájának, mindenkit maga ellen fordítva veszélyezteti állását, és még inkább magánéletét. A rendező mindezt a dán filmekre oly jellemző, vakítóan fehéres színvilággal, az azt ellenpontozó sötét tónusú képekkel, némi háborúellenes felhanggal, ám apróbb dramaturgiai hibákkal, valamint a komplett filmet elrontó többszöri befejezéssel mutatja be. Már az első lezárás hatásos kontrasztot alkothatott volna a címbeli állítással. Boe azonban félretette az ollót, és meghagyta a jóval pozitívabb és giccsesebb befejezést. Ezért sajnos végül tényleg „minden rendben lesz”.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 55-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10329 |
