Sepsi László
Resident Evil: Afterlife – brit-német-amerikai, 2010. Rendezte és írta: Paul W.S. Anderson. Kép: Glen MacPherson. Zene: tomandandy. Szereplők: Milla Jovovich (Alice), Ali Larter (Claire), Boris Kodjoe (Luther), Wentworth Miller (Chris), Shawn Roberts (Albert). Gyártó: Constantin Film / Davis Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 97 perc.
Habár a 2002-ben készült A kaptár nem érte el a Paul W. S. Anderson-életműnek a Halálhajó által kijelölt csúcspontját, a zombifilm-reneszánszba betagozódó klausztrofób videójáték-adaptáció kellemes meglepetésnek számított a Tomb Raider uralta piacon. A Capcom túlélőhorror-szériáját a vendégrendezők ellenére mindvégig Anderson bábáskodása mellett mozgóképre ültető brand a Russell Mulcahy által levezényelt harmadik epizódban szakadt el menthetetlenül kvarcjáték-másától, hogy az eredeti cselekményének átültetése helyett inkább az új erőre kapott poszt-apokaliptikus mozik hullámát lovagolja meg. De ahogy A kaptár 3. – Teljes pusztulás is közelebb állt az Asylum stúdió remekeihez, mint a franchise becsületét menteni próbáló japán verzióhoz (Kaptár: Bioterror), úgy a legfrissebb, Anderson rendezésében készült Resident Evil-film is elsősorban az Uwe Böll-életművel ápol szorosabb kapcsolatokat.
A vizuálisan és narratívában is egyre cizelláltabbá váló videójátékok korában a Kaptár: Túlvilág olyan, mintha Anderson a Mortal Kombat kétdimenziós hőseinek korához nyúlt volna vissza némi ihletért. Ahogyan az alkalmazott – a Mátrix bűvöletében készült akciójeleneteken kívül teljességgel irreleváns – 3D-s technika sem képes koherens moziélményt varázsolni a Túlvilágból, úgy az Alice-figura árnyalására tett kísérletek (drámai hangú videónapló, még drámaibbnak szánt párbeszédek a többi túlélővel) is rendre önparódiába fulladnak. Mivel a semmiből elővarázsolt, és avittas Smith ügynöknek ható antagonista mindvégig statisztaszerepre kárhoztatja a széria fő vonzerejét jelentő élőhalottakat és egyéb T-vírussal fertőzött kreatúrákat is, így a legfrissebb Kaptár-film a műfaj rajongóinak körében is csekély sikerre számíthat – összességében nem több egy újabb elfajzott torzónál a Cég futószalagján.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 58-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10321 |
