Pápai Zsolt
The Messenger – amerikai, 2009. Rendezte: Oren Moverman. Szereplők: Ben Foster, Woody Harrelson, Samantha Morton. Forgalmazó: Budapest Film. 113 perc.
Minél inkább tudatosodik amerikaiak tömegeiben, hogy a kormány és a hadsereg ázsiai akciózása nem csupa móka és kacagás, hanem emberek ezreinek halálával járó (ön)gyilkos küldetés, annál inkább nő az iraki vagy az afganisztáni veszteséglistát szemléző – egyúttal realista tónusú – off-hollywoodi filmek száma. A harcmező hírnökei is ebbe a sorozatba passzol.
Az alapötlet felettébb egyszerű, de akár eredetinek is mondható: a film két olyan katona sorsát követi le, akik feladata, hogy a csatatéren elesett katonák hozzátartozóit értesítsék az őket ért tragédiáról. A megbízás ellátása nem könnyű, speciális adottságokat igényel: erős gyomor kell ugyanis hozzá, az érző szív pedig kifejezetten hátrányt jelent.
Oren Moverman jobbára forgatókönyvíróként jeleskedett eddig (I’m Not There; Házasélet), de A harcmező hírnökeiben direktori erényeket is csillogtat. Erősen indie-tapintású debütáló filmje elsősorban a feszes forgatókönyv, a meggyőző színészvezetés és az intelligens kameramunka miatt lett fesztiválkedvenc, nyert Ezüst Medvét Berlinben és jutott Oscar-jelölésekig. A két központi színész belead apait-anyait (Woody Harrelson régen volt ilyen jó); a kameramunka okosan visszafogott (Bobby Bukowski operatőr alapjáraton statívot használ a jelenetekhez, a halálesetek közlésekor viszont mindig kézből fényképez); a forgatókönyv pedig patikamérlegen méri az érzelmeket. Kiváltképpen izgalmas az a cselekményszál, amelyet Moverman az egyik főszereplő és az annak szívét megszólító katonaözvegy között gombolyít: a rendező itt végig merészen kokettál a melodrámával, de az utolsó utáni pillanatokban szerencsére mindig visszatáncol a giccshatárról.
A végére ugyan csöppet mozaikos lesz a szerkezet, és Steve Buscemi apafigurája is kimaradhatott volna a fináléból, de egészében véve jó a mérleg. A harcmező hírnökei szolid, finom, a kortárs szcénában megszokottnál mélyebb kamaradarab – nagyon szerethető mozi.
Extrák: Semmi.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10317 |
