Teszár Dávid
Hotaru no haka – japán, 1988. Rendezte: Isao Takahata. Forgalmazó: Navigátor Film Kft. 85 perc.
A Ghibli stúdió a közvélekedés szerint egyet jelent Hayao Miyazaki munkásságával, noha a majd fél évszázada dolgozó Isao Takahata nem kevésbé jelentékeny szerző, aki az animációs médiumtól eredendően idegen, realista szemléletmódjával remekül ellenpontozza Miyazaki színpompás mesevilágait. A hazánkban is hozzáférhető Yesterday – Vissza a gyerekkorba, A Yamada család és a Szentjánosbogarak sírja azt bizonyítja, hogy a mindenkori történetek a rajzfilm természetéből fakadó valóságátformálás nélkül is érvényesen elbeszélhetők.
Takahata életművének opus magnuma problémamentesen illeszkedik az áldozati gyermekperspektívát választó második világháborús animék közé (a trendindító Barefoot Gentől a Kayoko’s Diaryn át a Rail of the Starig): egy négyéves kislányból és egy tizennégy esztendős fiúból álló testvérpárt szerepeltet, akik anyjuk tragikus halála után a gyújtóbombázás alatt tartott Kobe városában küzdenek a túlélésért. A Nosaka Akiyuki önéletrajzi ihletésű regényén alapuló Szentjánosbogarak sírja a rajzfilmekkel kapcsolatos előítéletek („csak mese!”) döbbenetes erejű cáfolata, ugyanis az alkotás a gyerekek fokozatos leépülését, az éhenhalás stációit mutatja be.
Az elégikus hangvételű, humanista alkotást különlegessé teszi, hogy Takahata végig tartózkodik a téma felvetette melodrámai elemektől, illetőleg egyetlen elemből álló, ám igen komplex szimbólumrendszert használ. Az eredeti japán cím rögvest jelzi a kétértelműséget („aláhulló tűz”), ám a szentjánosbogarak jelenlétének jelentéstartalma tovább bővül a film során az idő előtti elmúlástól (cseresznyevirág) a japán folklórban apró fényes pontokként ábrázolt emberi lélekig (hitodama).
Alighanem a japán filmtörténet legbizarrabb double feature-előadásaként értékelhető, hogy a Ghibli 1988-ban a Totoro – A varázserdő titka című Miyazaki-animével együttesen mutatta be Takahata produkcióját (a Totoro sikerében olyannyira nem bíztak az illetékesek, hogy a stúdió producere egy népszerű történelmi regény anime-adaptációjával közösen kívánta azt forgalmazni, bízva a Szentjánosbogarak oktatási potenciáljával bevonzható iskolás közönségben). A sors iróniája folytán a Totoro Ghibli-emblémává és örökös merchandising-pénzszivattyúvá, a Szentjánosbogarak pedig a stúdió legnagyobb kritikai sikerévé, valóságos anime-klasszikussá vált.
Extrák: Előzetesek.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10285 |
