Tüske Zsuzsanna
Brothers – amerikai, 2009. Rendezte: Jim Sheridan. Írta: Susanne Bier és Anders Thomas Jensen történetéből David Benioff. Kép: Frederick Elmes. Zene: Thomas Newman és Bono. Szereplők: Jake Gyllenhaal (Tommy Cahill), Natalie Portman (Grace Cahill), Tobey Maguire (Sam Cahill), Clifton Collins Jr. (Cavazos őrnagy), Sam Shepard (Hank Cahill). Gyártó: Palomar / Relativity Media. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 105 perc.
Francia, japán és még számos idegen alapú remake tanúskodik Hollywood – sok esetben károsnak bizonyuló – szenvedélyéről, az újrahasznosításról. Az álomgyári nagyiparosok ezúttal a messzi északra vetették figyelmüket, hogy a kiváló érzékkel és kellő érzékenységgel megformált darabokból álló melodráma-kollekció egyik legragyogóbb ékkövét fényezzék át.
A Testvérek esetében a szerelmi háromszög tagjai szinte kamaszok a Testvéred feleségét főszereplőihez képest, azonban az alaptörténet tökéletesen megegyezik a dán alkotáséval: a példás családapa és a kiváló katona szerepe között ingadozó Sam-et Afganisztánba küldik – visszatérését egész családja, főleg szerető felesége, Grace és két gyermeke várja izgalommal. Amikor értesülnek róla, hogy Sam gépe egy akció során lezuhant, a család tagjai összeomlanak és kénytelenek újraértelmezni szerepeiket. Így tesz Sam öccse, a börtönviselt, apja által lenézett Tommy is, aki sógornőjét támogatva új emberré válik. Kapcsolatuk az idő múlásával egyre gyengédebb lesz, majd Grace egy nap jó híreket kap halottnak hitt férjéről, ami újabb kemény próba elé állítja mindnyájukat.
A drámában jártas Jim Sheridan (A bal lábam, Apám nevében) filmje jórészt – szó szerint is – szöveghű másolata Susanne Bier eredetijének, így a dicsőség bizonyos tekintetben továbbra is a dán rendezőnőé és forgatókönyvíró társáé, a sokoldalú Anders Thomas Jensené marad. A David Benioff és Sheridan együttműködése nyomán keletkezett új elemek kevéssé kecsegtetőek: leginkább az olyan tipikus remake-tünetek illusztrációi, mint a túlmagyarázás, egy-egy kiemelt motívum megsokszorozása, felerősítése, ami jelen esetben a hangsúlyok szándékos eltolásával is jár – főleg ami a sátáni tálibok kínzássorozatának bemutatását illeti – így az újrajátszás végül nem több, mint lehetőség Hollywood titánjainak jutalomjátékára, valamint arra, hogy a légüres reménytelenség szófoszlányai egyetlen, jól artikulált felismeréssé formálódjanak.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10114 |
