Spiró György: Foci-nesze (1996/07)
Talán léteznek a világban megalapozott szociológiai és pszichológiai felmérések, mitől, hogyan hatnak különböző országokban a sportadások a nézőkre, én sajnos nem ismerem őket. Abban biztos vagyok, hogy a legnépszerűbb tévés műfajt egyszer mindenképpen érdemes lenne alaposan megvizsgálni. Vagy húsz évvel ezelőtt vezető lengyel lapokban olvastam szociológiai és politológiai érveléssel megírt vitát a futballról – akkoriban a lengyel foci a világ legjobbjai közé tartozott A vitában sok okos dolgot írtak a törzsi ösztönről, a vallásról, a művészetről, a nemzeti érzésről, az idol-képződésről – emlékszem, mégis elégedetlen voltam: azt az alapvetően elképesztő jelenséget ugyanis, hogy huszonkét ember egy labdát kerget, amelyet valamiért nem szabad kézzel megérinteni, s így kell célba juttatni, és ennek százezrek, akik a dolgot passzívan nézik, tébolyultan örülnek, egyik tanulmány sem volt képes megmagyarázni. Pedig még az is lehet, hogy egyszer a mi XX. századi mentalitásunkat, amelyet nem nagyon ismerünk, mert nem látjuk kívülről, éppen a foci révén fogják megérteni.... [tovább...]
|