KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
       
  
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos iramban

Varró Attila

 

Az autóversenyekről szóló tömegfilmek divatja néhány évvel azután kezdődött, hogy Hollywood elleste az olasz eposzoktól a kocsizás új truváját. A két nemzet közötti kocsiverseny kimenetele egyértelmű volt: az ókori filmek négylóerős szekerei eleve nem sok eséllyel rajtoltak a kaliforniai futószalagokról legördülő T-modellekkel szemben. A korai hajszafilmek száguldó kamerái 1918-tól lerohanták a versenypályákat, és a Wallace Reid nevével fémjelzett Roaring Roads széria önálló alműfajt indított hódító útjára. A race movie azonban hamar leszakadt az élvonalból, és a harmincas évektől a nagystúdiók B-sávjába szorult, majd tovább csúszott a Monogam, Republic és társai szegénysorába – legtermékenyebb korszaka pedig éppen az olcsó és könnyű kamerák elterjedése idején alakult AIP trash-műhelyéhez kötődik. A gyorsan felvirágzó cég első bemutatója az 1954-es The Fast and the Furious (Gyors és dühös) volt, egy ártatlanul körözött sofőrről, aki nemzetközi autóversenybe nevezve próbál átjutni a mexikói határon. A film rendezői székét az a Roger Corman osztotta meg a főszereplő John Irelanddel, aki a meglepő kasszasiker után közel húsz éven át az AIP frontembere, egyben több új-hollywoodi titán mecénása lett.

Amióta az ezredvégi Álomgyár felfedezte magának a trash bűnös örömeit, történetében először építve költséges szuperprodukciókat a sokáig lenézett fércművekre (lásd Verhoeven, Burton), csupán idő kérdése volt, mikor kerül elő a kedvenc kamasztémák parkolójából a jól bevált autóverseny-modell. A futamot egy 2000-es remake nyitotta A-kategóriás sztárcsapattal és jelentékeny sikerrel (Tolvajtempó), idei társa pedig szintén múltat idéz – igaz, csak címében. Rob Cohen The Fast and the Furiousában a gyors kocsik és macho sofőrjeik mellett nem sokat merít az AIP-eredetiből – kivéve persze az értékes alapfilozófiát. Egy tinifilm legyen tempós, hormondús, akció-orientált; hanyagolja a jellemeket és sztárokat néhány jellegzetes külsejű, ifjú tehetség (ez esetben Van Diesel és Michelle Rodriguez) kedvéért; ám ne feledkezzen meg a direkt erkölcsi üzenetről sem, hadd tanuljon az a gyerek. Az idáig számtalan szubzsánerrel kudarcot valló Cohen végre otthonosan mozog választott pályáján, és precízen betartja tehetsége sebességkorlátjait. Rutinos iparosmunkája pontosan olyan, mint a benne szereplő Hondák és Mitsubishik: agresszívan maximumig turbózott importcikk látványosra dukkózva és digitális kiegészítőkkel felszerelve, a Corman-féle felújított old-timerek helyett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3512