|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziTékasztorikBarkóczi Janka
Tékasztorik
– magyar, 2017. Rendezte: Marton Csaba és Czupi Kála. Írta: Bihari Viktória.
Kép: Gráf Péter. Szereplők: Bihari Viktória (Viku), Csuja Imre (Fater), Görbe
Nóra (Muter), Elek Ferenc (eri), Csizmadia Gergely (Norbi). Gyártó: Drastique
Pictures / ZLS Productions. 100 perc.
KisViku,
azaz Bihari Viktória Goldenblog-díjas blogja, a Tékasztorik, nagy valószínűséggel
a 2010-es évek egyik legszórakoztatóbb hazai online performansza. Az utóbbi
időben stand-upos karriert is befutó szerző keresetlen eredetiséggel megírt
bejegyzései nem kevesebb, mint öt éven keresztül tudósították a nagyközönséget
egy enyhén túlsúlyos, ám erősen fejlett kritikai érzékkel és nagy adag
szarkazmussal megáldott videótékás lány hétköznapjairól. Mivel a videó és dvd
kölcsönzés gyaníthatóan nem tartozik a jövő sikerágazatai közé, a blog alapján,
jórészt közösségi finanszírozásból leforgatott Tékasztorik az utolsó-utáni-utáni pillanatban kapja el egy letűnt
világ hangulatát.
„Az
emberek két dolgot biztosan nem tudnak. Véleményt alkotni önállóan és döntést
hozni önállóan. Bejönnek a tékába, ténferegnek, engem nyúznak, mert tanácstalanok,
hogy mit nézzenek, nem tudnak választani, befolyásolhatóak, stb...és ugyanezek
az emberek mennek szavazni, ez benne a rémisztő!” – jegyzi meg Viku mintegy
mellékesen az egyik posztban. Bár ő maga elég határozott, a szerelmi élete így
is viszonylag problémás. Negyven felé havonta egyszer azért kisminkeli magát,
ukrán topmodellek képével teszteli a netes társkeresőket és a szülinapjára
mindössze egy szolid vibrátort kér. Főműsoridőben sztalónés rambókat árul és
random akciókat tart a kültelki boltban, miközben nulla huszonnégyben lesi
álmai lovagját. A középsúlyosan alkoholista Fater, a lestrapált Muter, a papa
autóműhelyében tébláboló fényező Csabika mindeközben kilépnek a legendájukat
tápláló virtuális térből és jobb-rosszabb poénokkal támadják a közönséget. Rég
készült ennyire őszinte és vidám trashfilm idehaza, pláne olyan, amiben minden
bizonnyal benne van egy nívós sitcom sorozat lehetősége.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 6.25 |
|
|
|
|