KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
       
  
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A betörés nagymestere

Máté J. György

 

A filmnek, a magyar címmel ellentétben, két főszereplője van. Néhány kocka után már összebilincselve menekülnek a rendőrök golyói elől olyan sziklafalakon, amelyektől profi hegymászók is nagyon megijednének. A szökött fegyencek: specialisták, mindenféle „nagy balhé” mesterei. Nemcsak a sziklamászáshoz értenek, a számítógépet éppoly jól kezelik, mint a diplomatatáskába épített miniatűr fényképezőgépet. Szóval: profik a javából.

Az első félóra után – remekül időzítve – váratlan fordulat következik be: az egyik fegyencről kiderül: beépített rendőr, az egész bilincseléses menekülés színjáték volt csupán.

Ettől a pillanattól kezdve nyitottabbá válik a történet. Sikerül-e a nagy betörés? Sikerül-e a rendőrség célja: összeugrasztani a gengszterbandákat? Kibírja-e ezek után egymást a két profi: rabló és zsaru – egy csapatban? Kié lesz, lesz-e valamelyiküké roppant vonzó segítőtársnőjük, akiért – bevallom – a néző is sok mindent megtenne.

Úgy gondolom, nem bánja meg aki végleg megcsömörödve a századik bugyuta Bud Spencer-filmtől, és az egyéb megverhetetlen szuperhősök kalandjaitól, még egy utolsó kísérletet tesz a magyar mozikban látható krimikkel, és úgy dönt, hogy megnézi a betörés specialistáinak történetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5808