KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
       
  
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három egyforma idegen

Barkóczi Janka

Three Identical Strangers – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Tim Wardle. Kép: Tim Cragg. Zene: Paul Saunderson. Szereplők: Edward Galland, David Kellerman, Robert Shafran. Gyártó: Raw TV / CNN Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 96 perc.

 

Mi történik, ha valaki befordul a sarkon, és váratlanul szembe találkozik saját magával? És mi van akkor, ha ez a következő sarkon megismétlődik? Tim Wardle az 1980-as évek egyik világraszóló sztoriját dolgozza fel a Három egyforma idegen című dokumentumfilmben, egy olyan történetet, amit sokan ismernek ugyan, de nem lehet elégszer hallani. 1961 nyarán hármasikrek születtek New Yorkban, az anya azonban nem tarthatta meg a babákat. A kicsik egy adoptálásra szakosodott ügynökséghez kerültek, ahol szétválasztották őket, és egyenként kerestek új családot számukra. A szervezet munkatársai nem közölték az örökbefogadó szülőkkel azt az apróságot, hogy két másik testvér is létezik, így a három gyerek külön nevelkedett, egymásról mit sem tudva, eltérő környezetben, más-más lehetőségek és korlátok között. Amikor 19 év után véletlenül újra találkoztak, az első sokkot és eufóriát követően, számtalan nyugtalanító kérdés merült fel. Hamarosan kiderült, hogy mind a fiúk, mind a szülők egy tudományos kísérlet alanyai voltak, aminek aztán beláthatatlan hatása lett az életükre.

Az ikerlét misztériuma és egy izgalmas thriller keveredik ebben a könnyedén előadott, mégis súlyos etikai dilemmákat feszegető filmben. A sodró erejű történet újabb és újabb fordulatokat tartogat, az alkotók pedig jó ritmusban játsszák ki ezeket. Amikor a néző már azt hinné, hogy mindent ért, és innentől csak az önismétlés jöhet, ismét egy váratlan felfedezés vagy hihetetlen meglepetés következik. A dramatizált jelenetek és az interjúk tökéletes arányban vannak egymással, az érintettek érzelmes és bölcs megállapításai lenyűgözők és borzongatók egyszerre. Nem tudni, hogy végül ki fogja megoldani a rejtélyt, mert a probléma az elmúlt évtizedekben csak egyre bonyolultabb lett. Úgy tűnik, hogy egy saját magunk megértéséhez vezető kirakós darabkáit keressük, és korántsem biztos, hogy valaha is megtaláljuk az összeset.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14092