KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak egyszer szeretünk

Zsilka László

 

A Csak egyszer szeretünk magával ragadóan, vérbeli filmes eszközökkel próbál válaszolni, magyarázatot adni a jugoszláv, és talán a közép-európai történelem egy meghatározott szakaszán fölvetődött kérdésekre. A Csak egyszer szeretünk a felszabadulást közvetlenül követő esztendőkben játszódik, abban a korszakban, mikor egyszerre és egyidőben volt jelen az említett tájakon egy demokratikus, szabad világ, a szocializmus ígérete, de már megmutatkoztak azok a jelek is, amelyek a későbbiekben súlyos torzulásokhoz vezettek.

És a főhős, Tomislav sorsában azért érezzük meg a görög tragédiák végzetszerűségét, mert az első pillanattól tudjuk róla, hogy a volt felszabadító, a korábbi partizánvezér, a film jelenidejében funkcionáriusként soha nem lesz képes a kisváros hatalmi harcaiban a korszak túléléséhez okvetlenül szükséges átváltozásra, ő a szabadságot komolyan gondolja, nem akar beköltözni megüresedett burzsujvillába, nem szándékozik jogtalanul útlevelet szerezni apósának, nem kíván régi harcostársainak ártani hamis tanúvallomással. S nem óhajt semmiféle kérésre és fenyegetésre sem elválni polgári származású feleségétől, mivel a szerelem többet jelent számára, mint káderlapja kétes értékű tisztasága. Tomislav erkölcse mindezt kizárja, persze senki se gondolja, hogy Grál-lovagként jelenik meg a vásznon. Ellenkezőleg, esendő, hibáktól sem mentes ember; a rendező nem egyszerűsít személyének megformálásakor. Csak éppen Tomislav nem enged eszményeiből, amelyek nem elvontan, tantételszerűen fogalmazódnak meg benne, hanem olyan természetességgel, ahogyan lélegzünk.

A film érdeme, hogy Tomislav idegenné válásának útját a társadalom változásaival együtt mutatja be. Hősünk nem áldozat, aki véletlenül kerül a hatalmi mechanizmus fogaskerekei közé. Törvényszerű a bukása az adott körülmények között. Ezt sugallja a sokáig emlékezetes zárókép is: egy éjszakai mulató bűvészének cilinderéből riadtan kirepülő – a semmi felé tartó – fehér galamb. A kép itt áll meg.

Az ezt megelőző pillanatban vette a szájába pisztolya csövét és húzta el a ravaszt Tomislav...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6629