KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Korcs szerelmek

Pápai Zsolt

 

Abból az évente egy premierbõl, amelyre a latin-amerikai filmek frontján sor kerül Magyarországon (Az élet egy füttyszó; Az ezredes úrnak nincs, aki írjon), hiába érzékeljük mind világosabban, hogy az amerikai kontinensen Los Angelestõl délre is születnek – persze nem hollywoodi értelemben véve – izgalmas produkciók, a hazai forgalmazók érdektelensége miatt csaknem fehér folt számunkra a kortárs mozi ezen régiója a világ mozgókép-térképén. Nem csoda, hogy elsõ körben a Korcs szerelmek is kimaradt a szórásból, és csak nemzetközi fesztiválsikerei, illetve Oscar- és Golden Globe-jelölése után figyeltek fel rá, némileg megkésve, a honi forgalmazók.

A Korcs szerelmek három – egymásba gubancolódó sorsokat bemutató – történetet beszél el, amelyek a legalsóbb társadalmi osztályoktól a felsőközéposztályig pásztázzák be Mexikóvárost. Alejandro Gonzáles Iñárritu e munkájával debütált, de jól láthatóan nem kezdő, és a filmtörténetben is otthonosan mozgó rendező: munkájának gyomorig hatoló humora és a középső epizód Tristana-allúziói Buñuelt, a véletlendramaturgiára épülő és a lineáris időkezelést hanyagoló szerkezet pedig Tarantinót idézi. Iñarritu a Ponyvaregényhez hasonlóan fűzi egymáshoz a három, egymással lazán összefüggő mesét, ráadásul oly módon, hogy a történeteket különböző zsánerek – az áldokumentumfilm, a melodráma és a thriller – határvidékére helyezi. Kockázatos megoldást választott, hiszen könnyen megeshetett volna, hogy filmje mozaikokra hullik, de ügyesen egymás felé kormányozza az epizódokat, és a mozi végül egységes struktúrává, kerek egésszé alakul. Ebben kivált markáns vizuális stílusa segíti a direktort: az anyag szinte végig kézikamerával vett, zaklatott plánokra épülő megmunkálása sokszor szikár és vad naturalizmusba úsztatja a jeleneteket. Az erős kontúrokkal megrajzolt, hiteles karakterek és a remek atmoszféraképző technika nyomán napjaink Mexikóvárosának nehéz színekkel megfestett tablója születik meg a vásznon. Robosztus és könnyed, lehangoló és felemelő film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2492