KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos iramban

Varró Attila

 

Az autóversenyekről szóló tömegfilmek divatja néhány évvel azután kezdődött, hogy Hollywood elleste az olasz eposzoktól a kocsizás új truváját. A két nemzet közötti kocsiverseny kimenetele egyértelmű volt: az ókori filmek négylóerős szekerei eleve nem sok eséllyel rajtoltak a kaliforniai futószalagokról legördülő T-modellekkel szemben. A korai hajszafilmek száguldó kamerái 1918-tól lerohanták a versenypályákat, és a Wallace Reid nevével fémjelzett Roaring Roads széria önálló alműfajt indított hódító útjára. A race movie azonban hamar leszakadt az élvonalból, és a harmincas évektől a nagystúdiók B-sávjába szorult, majd tovább csúszott a Monogam, Republic és társai szegénysorába – legtermékenyebb korszaka pedig éppen az olcsó és könnyű kamerák elterjedése idején alakult AIP trash-műhelyéhez kötődik. A gyorsan felvirágzó cég első bemutatója az 1954-es The Fast and the Furious (Gyors és dühös) volt, egy ártatlanul körözött sofőrről, aki nemzetközi autóversenybe nevezve próbál átjutni a mexikói határon. A film rendezői székét az a Roger Corman osztotta meg a főszereplő John Irelanddel, aki a meglepő kasszasiker után közel húsz éven át az AIP frontembere, egyben több új-hollywoodi titán mecénása lett.

Amióta az ezredvégi Álomgyár felfedezte magának a trash bűnös örömeit, történetében először építve költséges szuperprodukciókat a sokáig lenézett fércművekre (lásd Verhoeven, Burton), csupán idő kérdése volt, mikor kerül elő a kedvenc kamasztémák parkolójából a jól bevált autóverseny-modell. A futamot egy 2000-es remake nyitotta A-kategóriás sztárcsapattal és jelentékeny sikerrel (Tolvajtempó), idei társa pedig szintén múltat idéz – igaz, csak címében. Rob Cohen The Fast and the Furiousában a gyors kocsik és macho sofőrjeik mellett nem sokat merít az AIP-eredetiből – kivéve persze az értékes alapfilozófiát. Egy tinifilm legyen tempós, hormondús, akció-orientált; hanyagolja a jellemeket és sztárokat néhány jellegzetes külsejű, ifjú tehetség (ez esetben Van Diesel és Michelle Rodriguez) kedvéért; ám ne feledkezzen meg a direkt erkölcsi üzenetről sem, hadd tanuljon az a gyerek. Az idáig számtalan szubzsánerrel kudarcot valló Cohen végre otthonosan mozog választott pályáján, és precízen betartja tehetsége sebességkorlátjait. Rutinos iparosmunkája pontosan olyan, mint a benne szereplő Hondák és Mitsubishik: agresszívan maximumig turbózott importcikk látványosra dukkózva és digitális kiegészítőkkel felszerelve, a Corman-féle felújított old-timerek helyett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3512