KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hannah Grace holtteste

Benke Attila

The Possession of Hannah Grace – amerikai, 2018. Rendezte: Diederik Van Rooijen. Szereplők: Shay Mitchell, Kirby Johnson, Louis Herthum. Forgalmazó: Sony. 85 perc.

 

A 2010-es években sorra érkeztek a moziba a kritikai és pénzügyi szempontból is sikeres horrorfilmek, amelyek nem a puszta ijesztgetésről vagy az esztelen vérengzésről szólnak, hanem Roman Polanski Rosemary gyermekéhez vagy William Friedkin Az ördögűzőjéhez hasonlóan társadalmi-pszichológiai drámaként is megállják a helyüket (Valami követ, Nyers, Sóhajok). Kiváltképp népszerűek a kortárs démoni horrorok, elég csak a James Wan-féle Démonok közöttre, A Babadookra, a dél-koreai Na Hong-jin Kokszongi siratójára vagy a tavalyi sikerfilmre, az Örökségre gondolni. Ennek az erős felhozatalnak az ismeretében merész ötletnek tarthatjuk, hogy Diederik Van Rooijen rendező (Bollywood hőse, Daylight) és Brian Sieve forgatókönyvíró (Teen Wolf – Farkasbőrben) elkészítették a Hannah Grace holttestét, ami az alkotók minden igyekezete ellenére nem lett több egy megfelelően félelmetes, de sematikus horrorfilmnél.

A Hannah Grace holtteste egy, Az ördögűző végét idéző szertartással indul: a címszereplő lányból próbálja több katolikus pap és édesapja, Grainger Grace kiűzni a démont. A papok halála árán látszólag sikeres a szertartás, ám miután Hannah holttestét elszállítják a halottaskamrába, a démon felébred a lányban, és sorra gyilkolja meg az intézmény személyzetét, hogy felerősítse a megszállott emberi testet. Vele kell szembenéznie az éjjeli ügyeletben dolgozó egykori rendőrnek, Megannak, akit a Gonosz mellett múltbeli traumája (passzivitása miatt ölték meg a társát) is gyötör.

Diederik Van Rooijen műve csak eleinte tűnik Az ördögűző párdarabjának, a cselekmény jelentős hányada inkább zárt szituációs horror és pszichothriller. A Hannah Grace holttestének vitathatatlan erénye a jól megválasztott fő helyszín, a hullaház, amely miatt eleve nyomasztó a film atmoszférája. Rooijen hozzáértő módon, fokozatosan adagolja az apró információkat a megszállott Hannah feltámadásáról. Ezeket a fogásokat persze a gyakorlott horror- és thrillerrajongók már unásig ismerik (ki-kialszanak a fények, „magától” kinyílik egy ajtó, légyraj tör elő a holttestből és így tovább), ezért igen gyorsan kitalálható, mi következik, miről fog szólni a cselekmény. Ám a Hannah Grace holttestében szerencsére viszonylag későn szabadul el a pokol, így a játékidő kétharmadában a film tökéletesen élvezhető feszült thrillerként vagy pszichohorrorként. Érdekes lehetne Megan drámája is, ha a megszállottság és a pszichológiai defektus között a határt elmosó Requiem egy lányért című német vallásdrámához vagy Cristian Mungiu Dombokon túljához hasonlóan a Hannah Grace holtteste alkotói is bizonytalanságban tartanák a nézőt, hogy a természetfeletti események valóban megtörténnek, vagy csupán a főhősnő képzelődik pszichés problémája miatt. Azonban Megan traumáját és a démon ámokfutását egyáltalán nem sikerült szinkronba hozni, ráadásul az alkotók igénytelen módon összecsapták a lezárást, és logikátlanul oldották fel a hősnő lelki válságát is. Így a Hannah Grace holtteste egyszer nézhető, gyorsan feledhető horrorfilm.

Extrák: Kimaradt jelenet, Hannah boncolása, Megan naplója, gyilkos csapat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14102