KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végsebesség

Nagy Gergely

Fellélegezhetünk: az amerikai kalandfilm a kommunizmus bukása ellenére mégsem marad ellenségkép nélkül. Itt az új ellenség, az oroszok! Hogy ők már voltak egyszer? Sebaj, ezek most más oroszok. Oroszból is többféle van: jó orosz, gonosz orosz, amerikanizált orosz, bombanő orosz, ex-KGB-s orosz. Valamint mindezek variációi, esetünkben a bombanő és az ex-KGB-s keveréke. Mert miről is van szó? Az amerikai tömegfilm jó érzékkel mozdult rá a történelmi változásra, többé nem a kommunisták a jenki mozihősök ellenfelei, nem az usankás, kalasnyikovos megszállók, hanem az öltönyös, angolul kitűnően beszélő, kiszolgált ügynökök, az „elbocsátott légió”, a gengszterré avanzsált titkosszolgálatiak.

Volt KGB-sek egy lestrapált Boeing fedélzetén, óriás, cirill betűs ládákba rejtve egy rozsdatemetőbe juttatják Oroszország aranytartalékának egy részét. A gép az Interflug egykori járata, most hullák és aranytömbök vannak a gyomrában. Két orosz ügynöknő árulóvá válik, az egyiket kinyírják a kollégái, a másik, hogy eltűnhessen, megrendezi saját halálát, egy ejtőernyős balesetet. Itt lép be a képbe az amerikai ejtőernyős srác, a botrányairól híres, ám jólelkű fickó, hogy akaratán kívül az események kellős közepén landolva megmentse a nőt, az aranyat és az USA becsületét. Győz a jenki, mi pedig, keletiek, maradunk jóravaló, buta népség, akiket fel kell szabadítani, hogy szárnyaljunk mi is, mint a légtornászok. Ez egy jól megcsinált akciókrimi. Ejtőernyős üldöz autóst, autós nőt, nő férfit, a földön és fenn a légben. Vicc, csók, pofon is van, kellő mennyiségben. A „húzónév”, Nastassja Kinski három percre tűnik fel, rossz a helyzet és az alakítás, de legalább van egy arc, amely emlékeztet minket arra, hogy léteznek másféle filmek is. Valahol az egekben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=412